2018. február 28., szerda

Kampánycsend?

Hello kedves Olvasóm!

Én mint minden blogger, olykor lehetetlen kihívásokat akarok teljesíteni. Ilyenkor különböző küldetéseket vállalok fel. Néha saját elhatározásból, néha mások kérésére. Ilyen feladat a világ megváltása is, bár -tekintve, hogy például írásban jó pár éve próbálkozom ezzel- elárulhatom, hogy időigényes és mocsok nehéz feladat ez, nem biztos, hogy sikerülni fog. Igaz a remény hal meg utoljára.  
A világ megváltásának egy fontos eleme, hogy (bár fogalmam nincs hogyan fogom véghezvinni), azért időnként -elemezve a mai magyar közéleti viszonyokat és ezzel összefüggésben az emberek mentális állapotát- leírom a tapasztalataimat azzal, hogy megfontolásra -vagy akár a világról alkotott képed bővítésére, vagy csak azért, hogy te is értesülj róla-  átadjam neked, és mindenkinek aki veszi a fáradtságot, hogy olvasson.

Az így készült bejegyzéseimet aztán mindenféle felületen megosztom, duplikálom a másik blogban, 'kiterítem' a facebookra is, (szerencsére olykor a mainstream média is átveszi, ahogy tették azt néhány napja ezzel a bejegyzésemmel) sőt, olyan is előfordult már, hogy közvetlenül a facebookra írtam meg, annyira sürgős volt egy-egy poszt közlése.   

Így történt ez a hét elején is, amikor egy -nemcsak szerintem- rendkívül súlyos ügyre hívták fel a figyelmemet. A jelzett problémát megrágtam, majd amilyen gyorsan csak lehetett (még akkor éjjel, mobiltelefonon) hirtelen 'ki is köptem' egy alapos, a témát sok oldalról körüljáró facebook-bejegyzés formájában, ami ................................................. az utolsó frissítéskor -annak ellenére, hogy a fél éjszakám ráment- úgy tűnt el a készülékről, mintha soha egyetlen sora sem lett volna!

Ilyenkor inkább vagyok mélységesen szomorú, mint dühös és bevallom, mindig kell egy kis idő, míg magamhoz térek. Előfordult már olyan eset is, amikor az ilyen módon 'elveszett' bejegyzést aztán nem pótoltam, nem írtam meg újra, hanem hagytam veszni a gondolatokat. De ezúttal nem tettem így, leírom még egyszer, mert az ügy egész egyszerűen közlést kíván! Íme:

Szombaton, azaz 2018. február 25-én kaptam a hírt. Egy -az információt szolgáltató személy inkognitóját fenntartandó- 'nagyon kedves olvasóm' számolt be arról, hogy a tájékoztatásomat megelőző napon, az általános iskolás gyermeke azzal érkezett a suliból haza, hogy néhány kivétellel, az iskolájuk tantermeiben valaki -minden érintett tanteremben két helyre is- a Fidesz-KDNP jelen kampányban megismert egyik szóróanyagát helyezte ki a termek falaira úgy, hogy ezáltal annak mindkét oldala jól olvasható, jól látható volt!!!!

Konkrétan arról, a postaládákban is elhelyezett anyagról van szó -melyet itt szándékosan 'csak' leírok és képi formában nem jelenítem meg-, és melynek eredetileg boríték-méretűre hajtott borítóján narancssárga alapon fehér betűkkel az 'Állítsuk meg őket!' felirat szerepel, illetve belső részein a már szintén ismert kampányplakát elemei jelennek meg, melyek 'kerítésbontó' Soros Györgyöt és ugyancsak 'kerítésbontó' ismert ellenzéki politikusokat ábrázolnak. Amikor az informátorom mindezt elmesélte, ugyanolyan döbbenten álltam a probléma, mint egy nappal korábban ő a saját gyermeke előtt! 

Döbbenet és undor! Undorító, hogy van köztünk olyan ember, aki nem szégyenli magát bevonni a kicsiny gyermekeinket is abba az undorító, mocskos posványba, ami ma Magyarországon közélet és politika neveken fut!! ".....GOEBBELS LIKE THIS!...." - ahogy a művelt "Kétfarkú" erre mondaná, és ahogy mondom én is! Mert, bár az ügyre az imént a probléma szót használtam, de az még véletlenül sem fedi le, fejezi ki annak az embernek a cselekedetét, aki ki merte helyezni a plakátokat. 

Fel is tettem magamnak a kérdést: - egyáltalán szokott gondolkodni az ilyen? Utasításra, vagy -a párt szimpatizánsaira amúgy is jellemző túlbuzgóságában- önállóan cselekedett az illető? Mert ez a egyik legsúlyosabb dolog, amit valaki egy kampányban -és akár azon kívül- a gyermekeink ellen elkövethet! MERT EZ BEFOLYÁSOLÁS ÉS MINT OLYAN BŰN!!!!! - a gyermekeink ellen! És, ha ezt magától nem fogja fel az illető, akkor itt és most én igyekszem elmagyarázni neki.

Az ösztönök szintjén, zsigeri szinten a jó szándékú informátor érezte, hogy a plakátokat kihelyező tettével -nem csak erkölcsi- szabályokat sért. Én is. Ezért vettem a fáradtságot és utánanéztem. Vajon csak mi gondoljuk úgy, hogy ez így nagyon nem kerek, vagy a jogszabályalkotók is!? A szaksajtót bújtam, a kapcsolódó jogszabályokat olvastam kiguvadó szemekkel, keresve a vonatkozó részt, az agyamon többször is átfuttatva a törvényt. Na ekkor ért a második döbbenet!

Ugyanis a választásokról szóló, a teljes ellenzék által annak átírása óta -folyamatosan és abszolút joggal- bírált 2013. évi XXXVI. törvény 141. §-a szerint ".....Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása, vagy ennek megkísérlése céljából. ......"  Világos és egyértelmű, ahogy Orbán Viktor is mondaná. Ahogy az is, -e törvény 144. §-a alapján-, hogy az említett szóróanyagok jogilag plakátnak minősülnek tehát kampányeszközök, azaz a plakátolás ilyenformán kampánytevékenység!!!

Azonban -és itt a második, nem kis meglepetés- ugyanez a törvény egyetlen egy sorával sem tiltja a kampánytevékenységet középületek, iskolák, kórházak stb.... vonatkozásában. Kis túlzással -ahogy egy NER előtti ORIGO cikk is hozta: - e törvény szerint a politikus ma már akár iskolai tanórán, vagy a kórházban, agyműtét közben is kampányolhat. (Ez alól azok a középületek képeznek kivételt, melyekben állami hatóság is működik.) Ráadásul az említett törvényben egyetlen tollvonással szűnt meg az ún.: - 'kampánycsend' fogalma is! Ilyen sincs már Kedves Olvasóm! Ma már -ha nem adj isten te magad is politikus vagy- a választás napján is kampányolhatsz, plakátolhatsz, gyűlhetsz, akármizhetsz' csak jól kerüld el a szavazóhelyiség 150 méteres körzetét. 

Van egy olyan érzésem, hogy amikor idáig jutottál az olvasásban, benned is felmerülhetett a kérdés: - hogy jó, jó, de akkor most mi van? Vizsgálat? Felelősségre vonás? Valami? Vagy semmi? Nos, bennem is felmerültek ugyanezek a kérdések, mert egész egyszerűen képtelen voltam elhinni, hogy ez így tényleg oké. Megjegyzem: - szerencsére nem az!

Van ugyanis nekünk egy másik jogszabályunk. Ez pedig nem más, mint a 2011. évi CXC. törvény. és hogy, hogy nem, de a köznevelésről szól! E törvény 24. § (3). bekezdése pedig imigyen fogalmaz: ".....A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. ....."  HOPPÁCSKA!

Úgyhogy vizsgálat? Igen! Felelősségre vonás? Igen! Legyen valami? Igenis legyen, mert egyre kevésbé jó (egyre inkább rossz) érzés az, hogy mi most valóban egy következmények nélküli országban élünk. Persze a mérce most is kettős, miután ez sem igaz mindenkire. Például rám biztosan nem, akire -már, ha bármit elkövetnék- a törvény nyilván a teljes szigorával csapna le. Amivel nincs is gond, csak akkor legyen ez igaz mindenkire!

Ebből a megfontolásból, mintegy végkövetkeztetésként írom le ide, hogy kedves illetékes hatóságok, kedves iskolaigazgató: - az eset 2018. február 23-24 körüli időben, a Heves megyében található Gyöngyös város Kálváriaparti Sport- és Általános Iskolájában történt. Remélem segíthettem.