2014. ÁPRILIS 7.

Hello kedves olvasó!

Több vázlat is felgyülemlett az elmúlt időszakban a blog "hátsó udvarán", de ez a dohánymutyimaffia-állami korrupciós izé akkorára dagadt, hogy most tollat kellett ragadnom. Illetve klaviaturát de tök mindegy, mert a lényeg mégis inkább az, hogy egyszerűen nem bírom befogni a számat ilyen méretékű pofátlanság láttán. (Ráadásul egy szintén e témában született írás: http://hacsaknem.blog.hu/2013/05/14/trafikorszag_ebredj is feltette ma a grafomániám "i" betűjére a pontot.)

De, hogy a lecsóba is belecsaphassak végre elmondom, hogy támadt egy ötletem a Nemzeti Dohánybolt gondolatának síkján, íme:

Naplóm: 2015. május 15. 2014. tavaszán aztán simán vette a választási akadályt a FIDESZ. Ma sem felejtem el a régi-új miniszterelnök arcán megjelent önelégült mosolyt, amikor azon az egy évvel ezelőtti április éjszakán közölték a végérvényes választási eredményeket. A Fidesz-Kdnp választási kolaíció, az új törvény szabta választási kerületek nagy többségében ismételten kétharmaddal nyert. Az LMP ugyanúgy esett ki, ahogy bekerült, majd később nyom nélkül tűnt el a politika süllyesztőjében. Az Együtt 2014 pedig megkezdte parlamenti ellenzéki szerepét, ami azonban (mint most már jól látszik) édes kevés az üdvösséghez.

Nem is volt rest a régi-új parlament és kormány, mert szinte azonnal belekezdett korábbi gazdaságpolitikájának gát nélküli folytatásába. Rövid egy év alatt az előző négy év felfordulásából kiindulva, az előző ciklusban meghirdetett "gazdasági szabadságharcukat" továbbharcolva, azt tovább kuszálták addig, amíg az EU meg nem elégelte és még február elején felfüggesztette EU-tagságunkat. 

OV miniszterelnök persze nem volt ideges, még ettől sem (legalább is nem mutatta), hiszen elég a kormányzati kommunikáció utolsó két évét áttekinteni ahhoz, hogy rájöjjünk, a hazudozás, a problémák tagadása, szőnyeg alá söprése bevált recept, az alapfeladatait egyébként jól ellátó, vagyis többségében dolgozó és adót is fizető széles választó-droid tömegek megvezetéséhez.

OV a tagságunk felfüggesztésekor a másik szintén jól bevált receptet vette elő: -elmútnyócév, Gyurcsány, Bajnai, MSZP, külföldi támadás, az EU így, az EU úgy. Na és persze a nagy nemzeti öntudat. Mer' az ugye nem maradhat el. Az igaz magyart a figyelmében leginkább az öntudat növelésével lehet levenni a lábáról (és, mint tudjuk, aki nincs velünk, az ugye nyilván ellenünk van) vagyis, aki nem a Fidesz-Kdnp marhaságát szajkózza reggeltől estig az talán nem is magyar.

E síkon aztán lehetett tolni a hülyeséget nagyobb megerőltetés nélkül, ezerrel. Ment is a dolog újra szépen. A magát még mindíg a Nemzeti Együttműködés Kormányának aposztrofáló bürokratikus óriás-vízfej egy valóságos ötletgyárrá vált és ontotta magából a legkacifántosabb ötleteket a választást követőe egy évben. Az Orbán ihlette Lázár-Rogán-Navracsics triót egyszerűen nem lehetett felülmúlni. Néhányat meg is említenék:

Nemzeti Gépjárműkereskedelmi Központ, röviden NGK. Ezen új szervezet (talán valahol a boldog emlékezetű MERKÚR-t utánozva) egy törvénymódosítás után kizárólagos joggal bírt a hazai új-és használtautó kereskedelemben. Először csak az új gépkocsik importját vette át (nagy központi telephellyel és irodákkal) majd osztotta szét a megrendelőknek, később azonban az engedélye nélkül már egy ócska ezeréves Asztrát sem lehetett behozni az országba. Működéséért, a törvényben meghatározott összegű, de még az autó árához képest is jelentős pénzt kért és kapott a leendő autó-tulajdonosktól, valamint a regadót is nála kellett befizetni, melynek több mint 50%-a maradt végül nála. Persze Euro-ban. Természetesen a központ üzemeltetését a kiírt pályázat útján lehetett (szintén teljesen törvényesen) elnyerni, ám, hogy, hogy nem azt egy a Kdnp-hez közeli, korábban kizárólag marhahús-kereskedelemmel foglalkozó, korábban háromfős vállalkozás nyerte el. Mondjuk ezen már nem csodálkoztam ekkor.

Nemzeti Hírügynökség. De hát volt MTI? Tennéd fel a kérdést jogosan, de sebaj, erre is van válasz. Az NH-ba létrejöttekor beolvadt az MTI (Magyar Távirati Iroda), az MTVA, az NMHH, valamint az Magyar Televízió, a Duna, a Duna World, illetve a Magyar Rádió is. Ezzel egyidőben, az NH-t létrehozó törvény hatálybalépése napján megszűnt az összes kereskedelmi televízió és rádió az országban. A Nemzeti Hírügynökség fő feladata (a fiatalok védelmében ugye) a lakosságot, és ezen belül is a fiatalkorúakat érő információ-áradat szűrése. A gigahatóság tehát szervezte és irányította a maradék, hazai közszolgálati média működését, szűrte (cenzúrázta) annak anyagait, továbbá ellenőrizte a napi-, heti-, havi megjelenésű egyéb sajtótermékek tartalmát, illetve hatalmas szervereivel -néhány kismama-kisbaba és gasztroblog kivételével- folyamatosan tiltotta az ország teljes internet-hálózatát.
Nemzeti Cirkusz. Végre valami jó is. "A kormány lehetőséget biztosít az ellenzék számára is, itt nincs diktatúra..." -hangoztatta az 52 éves korára iszonyatosan cinikussá vált kormányfő, majd az adott hét péntek délutánján, saját kezűleg terjesztett elő törvénytervezetet, mellyel létrehozta a benti intézményt. A 23522 / 2029-es, a Nemzeti Cirkusz Létrehozásáról szóló Törvény 1. §-a szerint a Parlamenten kívüli pártok, továbbá a Parlamentbe bejutott MSZP nevű, tizenegy fős frakcióval rendelkező párt képviselői itt adhatnak hangot nemtetszésüknek felszólalásaikkal. A 2.§. rendelkezik arról, hogy viszont ezt csak itt tehetik meg, minden más fórum (úgy mint közterületek, vagyis utcák, terek, hidak, aluljárók stb....), illetve a Parlament épülete tiltott hely e célból. A 3. §. szerint (és ezzel vége is e törvénynek) az ellenzékiek, a felszólalás lehetőségével, közvetlenül a bohóc száma után élhetnek.
Nemzeti Gazdasági Hivatal. A NGH a Nemzetgazdasági Minisztérium alárendeltéségben dolgozó hivatalhoz kötötte be a kormány az ország összes pénztárgépét. Az erre az egyetlen feladtra létrejött hivatal kizárólagos ellenőrzési joggal bírt mindenütt, ahol pénztárgépet használtak. Az ellenőrzéseket nyitvatartási időn túl is végrehajthatták, felébresztve és üzletébe citálva a pénztárgépet üzemeltető vállalkozás vezetőjét. Az ellenőrzés lefolytatásához nem kellett sem a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja sem egyéb olyan különleges körülmény, amely az esetleges ellenőrzést megalapozta. A hivatal számára bőven elég volt (és főleg ez alapján dolgozott) egy-egy olyan névtelen telefonhívás is, amely az adott vállalkozás szabálytalan működéséről tett említést. A kvázi nyomozóhatósági jogkörökkel felruházott hatóság egyik legnagyobb húzása az volt, amikor az egyik budapesti TESCO-ban hajtott végre ellenőrzést egy péntek délután három órai időpontban. (Ugye nem kell mondanom, hogy milyen mértékű anyázást vont maga után a hatóság buzgósága.) Később kiderült, hogy az ismeretlen telefonáló egy az üzletben korábban parfümlopáson tetten ért, nagyon polgári-jobboldali-keresztény öregasszony volt. Hát igen, ilyen, amikor a hülyeség akarattal párosul.
Hát ennyi jutott hirtelen az eszembe a trafikügyről, dióhéjban. Remélem, hogy nem kell majd egy ilyen Magyarországon élnünk, ahogy azt is remélem, hogy most is segíthettem.