2011. november 1., kedd

ValóVilág- 2012. (Társadalomkritika. Második rész.)

Hello kedves olvasó!

Mint ahogy az első részben megígértem, most eléd tárom az ellenérdekelt csapat viselt dolgait is. Figyelj:

Talán az lesz a legjobb, ha Gáborral kezdem. A sokszor paprikás hangulatot keltő és egyben mutató VV Gábor a "villán" belül, szinte az első pillanatoktól kezdve nézeteiről lett híres, vagy inkább hírhedt. Bár a "villa" területe a szabályok szerint  politikamentes terület, azért VV Gábor soha egyetlen pillanatot sem hagyott ki, hogy ne hirdesse az álláspontját és különösen szeretett a csapatában (persze az ellenérdekeltek háta mögött) különböző stratégiákat gyártani, a másik csapat -szerinte cigány- vezérének megdöntésére. Amúgy lépten-nyomon cigányozott és zsidózott mindenkit, aki csak egy kicsit is másképpen gondolta a dolgokat, mint ő. Mondjuk ebben hasonlított is egy kicsit a másik csapatra. (Lehet, hogy ezzel akarta megnyerni a főnyereményt, mert azt még ő is tudta, hogy nagy népszerűségre tehet szert ilyen viselkedéssel.) Ám a paprikás hangulat szinte azonnal elszállt VV Gáborból, ha úgy hozta az élet, hogy a társaságától ellentétes irányba kellett egy kicsit húzni. Ugyanis hol a csapata véleményét tartotta szentnek, hol a másik brigád elképzeléseit tette magáévá. (Hogy ezt nagyon ne lehessen észrevenni, úgy taktikázott, hogy rátromfolt, rátett még egy lapáttal az adott gondolatra, majd a sajátjaként adta elő.)
Ám VV Ferenc volt igazán egy különleges figura. Az már a műsor elején látható volt, hogy így, vagy úgy de ő lesz csapata (egyik) vezető egyénisége. A dolgok úgy alakultak, hogy az első időkben egyértelműen őrá hallgatott mindenki, csakhogy VV Attilának, aki feltörekvő ifjúként és másképp gondolkodóként szerette volna megkaparintani a vezetést, ez nem tetszett így addig bombázta finoman a VV Ferit, míg az lemondott a vezetésről. VV Attila ekkor került jobb pozícióba, ám VV Ferenc elvitte a csapat egy részét magával, így a műsor vége felé már három csapat küzdött -szó szerint és átvitt értelemben is- a milliókért. VV Ferinek viszont volt egy rossz szokása: -az állandó feszültségben élők súrlódásait sokszor próbálta olcsó frázisokkal elvidámkodni, így kevés néző vette őt, a műsor vége felé komolyan. A "húzzunk bele", meg az "elkúrtuk" kezdetű mondatok (főleg az utóbbi), vegyes érzelmeket váltott ki a nézőkből. VV Feri végül addig taktikázott, míg egyedül maradt, és kiszavazták a valóságshow-ból.
VV Attiláról sok mindent nem nagyon lehet mondani, de egy biztos: -a "villában" igen karizmatikus egyéniségnek bizonyult. Már eleve úgy ment be, hogy igen népszerű figura volt -persze a saját körein belül- a való világban. Ez a népszerűség aztán vesztett ugyan a fényéből, ám ez Attilánkat egy cseppet sem érdekelte. Kackiás D'Artagnan szakállkáját leborotválva töretlenül haladt az általa hitt végső győzelem felé. Már az első napokban, amikor a tudomásukra jutott, hogy a másik csapat tagjai kissé népszerűbbek, elkezdett azon dolgozni, hogy ez ne legyen így. Egyszer például felfedte VV János kolbásztartalékainak forrását, ami nem volt más, mint a VV Viktor által kiagyalt adónemből befolyó bevételek egy része. Okos húzás volt, mert VV Jánost a szerkesztők egyből ki is zárták a játékból. A kizárás után VV János ágyneműtartójában Attila még egy kis tűzifát és némi pálinkát is talált, melyeket szintén a spájzból hiányoltak.
A videók visszanézésére így már nem is volt szükség. Ám VV Viktor -Atti ezen húzásával- nem csak az ebül szerzett tartalékait, hanem egy erős emberét és a népszerűségét is elvesztette. Pedig nagyon épített rá a párbajban (amit egyébként VV Viktor és Péter a szócsöve valamiért következetesem mindig kampánynak hívott). Később gondolkoztam el rajta, hogy még szerencse, hogy ez csak egy televízió műsor, mert ennyi mocsokság láttán a "zemberek" a valódi világban már rég az utcára mentek volna, hogy felgyújtsák fél Budapestet. De, VV Attilára visszatérve, bár valóban népszerű volt a műsorfolyam végére, azért a versenyt nem nyerhette meg.
Ugyanis VV Gordon is játszott, aki hamar rájött, hogy a "villaélet" feltételrendszere alapján joggal nevezhető az egész helyzet  válságosnak. Így ő az üres frázisok puffogtatása, adók és még nagyobb adók kivetése, a szónoklás, a nemzeti egység ismételt mondogatása, a "húzzunk bele" proletár optimizmus emlegetése, a vezér előtti hajbókolás vagy éppen nevetséges kolbászlopkodás helyett előadta a nagy válságkezelőt. Úgy döntött, hogy a tűzifát, a maradék élelmet és vizet beosztja. A szerkesztőkkel karöltve új szabályokat vezettetett be, miszerint VELE EGYÜTT mindenkinek valóban! dolgoznia kell. 
Így azoknak, (legyenek bármelyik csapatban) akik ezidáig csak a szájukat járatták, ám azon kívül legfeljebb az üres disznóólban henyéltek, meg kellett fogniuk a kapanyelet, a baltát, a gereblyét és rendet kellett tenniük a "villa" udvarán, a házban, az ólban, a nyári konyhában, szóval mindenütt! A maradék "villalakó" így építeni kezdett és a semmiből csináltak valamit. Az elvetett magok növényeket termeltek, a kívülről kapott két malac felnőtt, majd párzott, a szintén kívülről érkező tehén tejet adott, így rövid időn belül ismét volt mit enni. Az ellopott, eldugdosott élelmet és más javakat VV Gordon előkerítette és azt is beosztotta a "villa" népe között, így szűkösen bár, de újra volt mindennap tüzelő, világítás és vacsora az asztalon. És amikor így állt a helyzet, akkor VV Gordon szép csendesen megnyerte a játékot, hogy aztán az Egyesült Államokba menjen, ahol ma tanítja a "villalétet" és röhög azon, ahogy a többiek bénáznak.
Szóval kedves olvasóm, tény, hogy egyik csapat sem tudta jól a dolgát és meglehet, hogy a lopkodás, az egymásra mutogatás, meg a szónoklás helyett inkább cselekedni, tenni kellene már valamit! Remélem segíthettem.
Megjegyzés küldése