PLÁGIUM-ADÓ! Adóisztán 2016.

Hello kedves olvasó!

".....Az országot irányító kormány (mármint az Adóisztánt irányító kormány) széles spektrumú antibiotikumot szed elmésségre már látom. ...."

Nos, így kezdtem bele lassan kilenc hónapja az egyik bejegyzésembe, ám akkor abbamaradt a gépelés, (Egyetlen mondat után, durva mi?) mivel szülői teendőim akkor már elragadtak az írástól. (Felébredt a gyermekecske.) Na de mire jó a számítógép, ha többek közt nem arra, hogy emlékezzen helyettem. 

Így megtartotta piszkozatként mind a címet, mind pedig ezt a fent idézett első mondatot azért, hogy az íróasztal fiókjába beleszületett íráskezdemény mégiscsak napvilágot lásson. Már nincs konkrét emlékem arról, hogy mit is akartam írni, de az írás már csak ilyen. A szavak formálása során törnek elő a gondolatok így, míg az előző mondatnál valóban nem méltóztatott előjönni az alapgondolat, most már tudom: -a 2016-os év legextrémebb adónemeiről kell, hogy kokettáljak itten, különösen az eltelt idő során történtek vonatkozásában. 

Gondolok itt például Adóisztán miniszterelnök-helyettesének 2012-es"nemplágiumára", ha szabad e szerkesztett, "nagyonmagyaridegen" (már hogy még egy kitalált szóval fejeljem meg az előzőt) szavakkal élni. A doktori dolgozat annyira "nemplágium", hogy már el is ült a botrány a helyettes körül.

De már csak a plágiumgyanús ügyek nagy száma is arra sarkallta Adóisztán kormányát, hogy új adónemeket találjon ki, (foglalkozzon inkább ezekkel a sajtó a plágiumügyek helyett). De ment ez nekem is, saját kútfőből, mindenféle kormányzati segítség nélkül. Mondjuk a kormány és az őt mindenben támogató kétharmados országgyűlése önmagától is nagyon kreatív, de gondoltam: -segítek. Íme Adóisztán legújabb adónemei, kis csokorban.

ADÓ-ADÓ Az adó-adó egy olyan új adónem, ahol az szja-val és járulékokkal csökkentett jövedelmünkből, egy értéktárgy (de ez lehet bármilyen más árú, mint pl.: - egy kiló kenyér) az áfa befizetése után -ami ugye mindjárt a pénztárnál megtörténik-, de az üzletből még nem kilépve, egy újabb pénztárgépnél állhatunk majd sorba. Itt -mily meglepő-, az ANAV (Adóisztán Nemzeti Adó és Vámhivatala) munkatársa fogad, majd bennünket vásárlókat (csinos formaruhába öltözött hölgy képében, csakhogy ne legyen mégse olyan fájdalmas az aktus) és nem kell tennünk semmi mást, csak át kell adnunk neki a blokkot meg a fizetési papírunkat, amit a munkáltatótól kaptunk. Itt aztán a hölgy pillanatok alatt mosolyogva kiszámolja, hogy a kifizetett termékre mekkora szja, áfa, tb lófasz esik. Ezután felszámolja ezeknek további 30%-át, melyet  ott helyben át is vesz tőlünk, hogy az adó-adó időben! befizetésre kerülhessen.

HŐMÉRSÉKLET-ADÓ Ez egy rendkívül egyszerűen és könnyen kiszámítható adónem, mert mindenki, akinek a lakásában a hőmérséklet az őszi téli időszakban a külső hőmérsékletet minimum 10 fokkal meghaladja, az ez után adót lesz köteles fizetni. Az adónem mértéke 5 foktól fokonként három forint / nap. A kormány rendelete szerencsére a jövedelemszintek szerint itt tett némi különbséget, mert: 1., - öt fok alatt nem kellett fizetni, 2., - nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelők, és a minimálbéresek esetén ez az adó csak kettő kilencven, fokonként. A kormány a rendelet kihirdetésekor bejelentette, hogy a kora tavasszal történő adószedést még fontolóra veszi, egyenlőre azonban nem kell adózni ebben az időszakban. Az ellenőrzést a közös képviselőkre testálták, kvázi hatósági jogkörrel felruházva őket, kiknek ezt naponta kellett elvégezniük. Tekintve azonban, hogy a házmester is a nép egyszerű gyermeke, a csalásokat elkerülendő, a kórházaknak havonta kellett jelentést készíteniük arról, hogy ki nem fázott meg az előző hónapban, mert azoknál a családoknál szinte borítékolható volt az adócsalás elkövetése. (Megjegyzem: -a kormányfő már most utasítást adott a hőmérséklet-adó fordított, nyári változatának kidolgozására, csak ott a klimatizálás lesz a fő szempont.)

FEHÉRKENYÉR-ADÓ Ez egy vicces, ám inkább cinikus lépése volt Adóisztán kormányának, ugyanis ezen adónem bevezetését (a chips-adóhoz hasonlatosan) a lakosság egészségének védelme érdekében tette. Ugyanis a szénhidrátokban gazdag fehér kenyér fogyasztása túlsúlyhoz, elhízáshoz vezethet, tehát egészségtelen. Az adónem bevezetését még a kétharmadon belül is komoly vita előzte meg, mivel a hagyományőrző polgári körök augusztus 20-án mindenütt ezt a kenyérfajtát szeletelgetik és nem akartak rossz érzést kelteni a tagokban, akik közül elég sokan egyébként többnyire huszártisztek, de még többen meg pont pékek. (Az persze még véletlenül sem jutott senkinek az eszébe a vita során, hogy alapvető élelmiszerként inkább adócsökkentést kellett volna alkalmazni, hiszen az alacsonyabb jövedelmű rétegek nagy számban vásárolják és eszegetik ezt a "súlyosan egészségromboló" ételfajtát.) De, ha már élelmezés, ha már jólét:

JÓLÉT-ADÓ E "furfangos" elnevezés kapcsán azt hihetnénk, hogy Adóisztán kormánya végre felébredt csipkerózsika-álmából és nekifogott, hogy megnyesegesse a gazdagabb rétegek szárnyait olyformán, hogy a jelenleginél súlyosabb terheket vállaltat velük. (Mert ugye a minimálbérből éhező is 16%-ot fizet, meg a milliárdos is asszem', és nem túl bonyolult kiszámolni, hogy ki jár jobban.) Ám a jólét-adó többnyire nem őket sújtja. 

A dolog úgy néz ki, hogy minden adóisztáni kereső állampolgár benyújtja az ő kis adóbevallását. Mondjuk a bevallások még mindig nem férnek el egy söralátéten, de legalább kibővültek egy újabb oldallal, ahol a könyvelőknek össze kell vetniük a polgár előző évi bevallásának adózott eredményét az ideivel, majd ha az több, mint az előző évben, akkor a különbözet összegét hozzá kell csapni az eredetileg kiszámolt szja-hoz. (Nanehogymá' jó legyen! Érted?!) Így az adóisztáni polgár számszerűen pontosan annyit kereshet idén, mint az előző évben, vagyis a jólét (no persze nem az érdeklődés hiányában), de idén is elmarad. (Ha ehhez még hozzáveszed az inflációt, akkor már az is csoda, hogy a polgár nem döglik éhen, miután befizeti az adóját.)

PELENKA-ADÓ Nahát ez a legérdekesebb ötlet. Történt, hogy a lakosság népesedését is elkezdte erősebben kontorollálni a kormány. (Na nem mintha tartani kellene volna a túlnépesedéstől, de mit lehet tudni? Ellenőrizni kell itt mindent kérem!) Ennek jegyében minden polgár, a csecsemőtől az aggastyánig köteles volt 2016. március 15-ig -micsoda kultikus határidő- DNS mintát adni, illetve bevezették a születéseknél is a kötelező mintavételt. E határidő után egy nappal hogy, hogy nem, hirtelen egyéni indítványként az egyik képviselő benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot, mely szerint a környezet fokozott terhelésének enyhítése érdekében a kisgyermekek anyagcseréje során, a végtermékek felfogása érdekében keletkező piszkos pelenkák szelektív gyűjtése szükséges és indokolt. A törvénymódosítást természetesen megszavazták (nagyjából három és fél perccel a benyújtást követően), majd csodák csodája, még aznap valaki meghívásos pályázaton nyerte el a begyűjtéshez szükséges eszközök legyártására, forgalmazására, kihelyezésére és ürítésére kiírt, többszáz-milliárdos tendert. De hol itt az adó? Nagyon egyszerű a válasz. A "szelektív pelenkagyűjtő-szigetek" darabos egységekben veszik át a pelenkákat, darabonként tíz forintért, így az adó már be is van fizetve.

Szankció? Hát persze! Sokan próbálkoztak a pelenkák egyéb módon történő kidobásával. Volt aki egész egyszerűen a kommunális hulladék közé rejtette. Azonban az ANAV nem volt rest ellenőrizni a szeméttelepre beérkező szemétszállító járműveket. A menetlevél adataiból, illetve a kidobott pelenkákból vett DNS minta alapján pénzt és időt nem kímélve könnyedén azonosították az adócsalókat! A híradóban látott képsorok megdöbbentőek voltak. A fiatal apuka könnyek közt mesélte el a stábnak, hogyan vitte el bilincsben a feleségét az ATEK (Adóisztán Terrorelhárító Központja).

És persze még sorolhatnám napestig az ország különböző új adónemeit (mer' rendkívül kreatív vagyok ám én is), de minek. Halkan jegyezném meg itt a végén, hogy Adóisztán jogkövető, adózó állampolgáraként rendkívüli módon várom már a pillanatot, amikor a kormány bevezeti végre a:

PLÁGIUM-ADÓ-t. Így aki azt befizeti, az a jövőben jogkövetkezmények nélkül másolhat majd bárhonnan, bármennyi bármit, hogy aztán főiskolai szakdolgozatként, kisdoktoriként, vagy éppen a tudományos fokozatot érő doktori disszertációként lásson ismét napvilágot egy-egy írás. Bőrkötésben. És ha számon kérik a politikust, az nyugodtan kijelenthesse: -kérem, mit kell itten csodálkozni, hisz mindenki így csinálja, de velük ellentétben én befizettem a plágium-adót. Remélem segíthettem.