.... és az is marad mindig. A hely olvasottságát a problémákra adott szókimondó válaszok, az őszinte szó növelte. Így vált egyfajta megmondó bloggá ez a hely. Persze ez nem jelenti azt, hogy időnként nem váltok könnyedebb témára, mert van -még a közéletben is- amit tényleg csak tréfásan lehet elmesélni! Így hát itt két dolgot biztosan találsz: -véleményt és humort. Nézz szét, olvass és légy szíves gondolkodni! Olvass és OSZD MEG KÉRLEK, ha tetszett amit leírtam és egyetértesz velem!
2009. december 28., hétfő
2009. december 22.
Hello!
Érdekes cím ugye? Szerintem is. A dátum két nappal a Szenteste és három nappal a Karácsony előtti időszak első napja. Ezen a napon már olyan közelinek érzed az ünnepet, hogyha ezidáig nem is volt karácsonyi hangulatod, 22-én talán már megérintett az ünnep.
Elgondolkodtató, hogy kinek mit jelenthetett ez a nap. A mai rohanó világban többnyire csak egy átlagos, az év utolsó napjainak egyikét jelöli, ahol még rohant, hogy a munkahelyére beérjen, rohant, hogy meg tudja vásárolni még az utolsó ajándékokat, vagy épp már jól megérdemelt pihenőjét kezdte meg, és már nem sietett sehová.
Más viszont biztosan szomorkodott. Egy barátom és a felesége egészen biztosan szomorú volt aznap (s egészen biztosan szomorú azóta is mindennap), mert akkor, vagyis 2009. december 22-én elvesztette azt, ami minden ember számára az egész világon a legfontosabb: - ők a gyermeküket veszették el!
A Karácsony mindenki más számára egy ünnep, s az azt megelőző időszak az ünnepre való készülődésé. Hát nekik nem. 2009. december 22-től nem, s csak reménykedhetem, hogy meggyógyulnak egyszer. Hogy a lelkükön esett seb beheged majd. Holnap temetésre megyek, egy öt hónapos kisfiú temetésére úgy, hogy tudom nincs rá lehetőségem, hogy a fájdalmukat a vállamra vegyem. Pedig, ha csak öt percre is megtehetném: - megtenném!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése