Na most akkor ki a rasszista? (Ezt most tényleg el kell olvasnod!)

Hello kedves olvasó!

Ha megengeded, akkor itt mindjárt, egy engem mélyen felháborító eset miatt megírandó cikkem első soraiban azonnal egy idézettel kezdenék: 

     Közösség tagja elleni erőszak
174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményta) fegyveresen,b) felfegyverkezve,c) jelentős érdeksérelmet okozva,d) a sértett sanyargatásával,e) csoportosan,f) bűnszövetségbenkövetik el.(3) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Az idézet forrása nem más, mint maga (az általam elég jól ismert) 1978. évi IV. Tv., közismertebb nevén a Büntető Törvékönyv, azaz a BTK. E törvény 174/B. §. (1.), (2.) és (3.) bekezdései a lehető legpontosabban fogalmazzák meg azt, amit a köznyelv rasszizmusnak hív úgy általában. De, hogy minden tudományos igényt alaposan kielégíthessek, és, hogy értsd miért is kezdtem bele ebbe a cikkbe, most pontosan leírom e fogalom tartalmát is.

A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel.

Harminc évet kapott az ügyben elítélt hét vádlott

Nos ennyit a tudományos igényességről. Ami viszont ennél sokkal fontosabb, az maga az esemény, amely arra késztetett, hogy tollat ragadjak. A mai napon a Pesti Központi Kerületi Bíróság, hét fiatal számára összesen harminc év szabadságvesztést szabott ki első fokon, a Btk. 174./B. §. (1.)-be ütköző és a (2.) bekezdés (több pontja) szerint (is) minősülő Közösség tagja elleni erőszak és (mis sem természetesebb)  más, többnyire korábban elkövetett vagyon elleni bűncselekmények miatt.

És most már hadd jöjjön az alaptörténet is! A vádlottak egyike még 2009. szeptemberében, a Budapest, VIII. kerület, Horváth Mihály utcában belekötött egy fiatalemberbe (a közeli egyetem villamosmérnök hallgatójába), majd a szintén a társaságában lévő rokonaival, barátaival, ismerőseivel szidalmazták, többször megütötték, és egy huszonegy centiméteres pengehosszúságú késsel fenyegetve üldözték a sértettet, aki az egyetem ezen utcában lévő kollégiumába menekült. Ide már nem tudott a népes csoport utánamenni, de még hosszasan fenyegetőztek az intézmény ajtajában.  Azt próbálván ezzel elérni, hogy a sértett kijöjjön az épületből, mely bizonyára számodra is nyilvánvaló, a sértett számára súlyos  eredménnyel járt volna.

Ugye már most kezd ismerőssé válni a helyzet, miszerint sokan belekötnek egybe, miszerint (mert csak így bátrak) megpróbálják kihasználni a létszámbeli fölényüket, aljas céljaik eléréséhez, miszerint nagy hangon követelnek olyan dolgokat, amihez sem nekik, sem senki másnak alapvetően nincs joga.

Szar lehet
hallgatni a bírót.

Az ítélet indoklásában elhangzott, hogy nem a vádlottak hozzáállásának, hanem a sértett lélekjelenlétének, a helyszín közelében működő térfigyelő rendszernek, valamint a gyors, határozott és szakszerű rendőri intézkedéseknek köszönhető (a helyszínen elfogták, előállították, majd őrizetbe vették az elkövetőket), hogy sértett megúszta az esetet súlyosabb sérülések nélkül. 

Az indoklásban szintén elhangzott, hogy a cselekmény nem elsősorban a sértett személye, hanem annak magyarsága ellen irányult. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy többek között elhangzott, idézem a: "Te buzi magyar! Mit képzelsz magadról, hogy mersz bejönni az én utcámba!?" - mondat is, így a büntetőeljárás során a bíróság egyértelműen megállapíthatta, hogy a cselekmény nem garázdaság, hanem a már fent említett bűncselekmény. 

A bíróság szerint a vádlottak, a védekezésük során előadott vallomásaikat egymással (és sokszor önmagukkal is) ellentmondóan, életszerűtlenül, mindvégig tagadva adták elő, (ugye ez is ismerősen cseng)így azt a bíróság nem fogadta el. A vádat és később az ítéletet is a szemtanúk vallomásai, és a térfigyelő kamerák felvételei alapozták meg, így született ma ez a példa nélküli, kemény ítélet! Ám, ha még a véleményemre is kíváncsi vagy, akkor közölhetem, hogy az én olvasatomban itt egy bírósági sikertörténetről beszélhetünk a magyarországi büntető bíráskodás történetében. 

Hogy miért? 

1.,  Azért, mert egy olyan népcsoport tagjaival szemben hozott elmarasztaló ítéletet ma a bírósági, akik az összes problémájuk okaként jelölik a rasszizmust. 

2., Egy olyan magyarországi kisebbség tagjait terhelt ma a felelősség, akik anélkül szónokoltak bármikor korábban (úgy általában) a rasszizmusról, hogy halvány fingjuk nem volt a szó igazi értelméről. 
3., Egy olyan csoport tagjai kerültek ma börtönbe a Közösség tagja elleni erőszak bűntett bűncselekményének elkövetése (vagyis hát a köznyelvben a rasszizmus) miatt, akik ostobaságukban látlevelet kérnek (látlelet helyett) minden olyan esetben, amikor csak rájuk nézett egy rendőr.

4., Akik szerint a rendőrség, a hivatalok, a szociális szervek,  a kórházak, az iskolák, a munkahelyek  (és még sorolhatnám az intézményeket) minden vezetője, tagja, rendőre, orvosa, hivatalnoka, tanára fááájgyűlölő volt mindaddig (jó pár év kellett hozzá), míg meg nem tanulták helyesen kiejteni a "rasszista" szót. Azóta mindenki rasszista!

És ez már így is lesz egy darabig

Azt tudod, hogy hogy hívnak bennünket -magyarokat- (maguk között) egyébként? Biztos, hogy nem. De én elmondhatom neked, kedves olvasóm, hogy ebben (az egyébként Magyarországnak hívott) országban a magyarokat ez a népcsoport (pejoratív -lekicsinylő, sértő, lesajnáló- értelemben használva a szót)  parasztoknak hívja. Büdös parasztok vagyunk, a szó lehető legsértőbb értelmében, a saját hazánkban. 

Rasszisták vagyunk, mert büntetünk az általuk elkövetett szabálysértésekért, bűncselekményekért (ahogy mindenki mást is számon kér társadalmunk, ha vétkezik). Rasszisták vagyunk, ha elvárjuk e csoport gyermekétől, hogy tanuljon, viselkedjen az iskolában, már ha egyáltalán jár oda (ahogy ezt az összes gyermekünktől elvárjuk, mert más dolga sincs hosszú évekig a gyermeknek, mint hogy az elméjét pallérozva szocializálódjon tisztességes, okos felnőtté). Ahogy rasszista a népcsoport gyermekének elégtelen osztályzatot adó tanár maga is. Rasszisták vagyunk, ha nem engedjük őket előre az orvosnál, csak azért, mert ordítva lép be a rendelőbe (ahogy senki más nem mehet előre, hiszen a felállított sorrendet: akut esetek, visszahívott betegek, érkezés, - senki sem sértheti meg). 

Rasszisták vagyunk, mert (hétszáz éve hiába) várjuk el tőlük, hogy végre beilleszkedjenek, hogy dolgozni kezdjenek, hogy fizessenek adót, társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjbiztosítást, hogy ne ingyen kelljen eltartanunk őket az egész életük során, immár minimum a harmadik (vagy negyedik?) generációjuk óta. "Anyám, apám, sőt már a nagyapám is egész életében lopott, a játékgép előtt ült, segélyből élt, evett, ivott, mulatozott, akkor én minek dolgozzak?"  Sokszor, túl sokszor hallottam már ezt a mondatot e népcsoport tagjaitól a saját fülemmel, így ez nem egy rasszista kijelentés, csak maga a szomorú tény.

Sok-sok éve már, egyszer a Népszabadság hasábjain olvastam egy igen terjedelmes, szociológiai tartalmú cikket az általam is feszegetett problémáról.  Az írásban megszólított szociológust már nem tudom szó szerint idézni, de lényegében azt mondta, hogy egyesek az etnikai hovatartozásuk pajzsa mögé bújva kívánnak maguknak plusz jogokat kivívni. Nos, ez akkor volt így. Ma széles körben, például a facebook-on és más közösségi oldalakon is (szinte minden nap találhatsz ilyet), olyan kijelentéseket tesznek, hogy rövidesen sokkal többen lesznek, mint a magyarok és akkor majd leigáznak, hatalmuk alá hajtanak, vagy éppen megölnek bennünket. (Hű de beszartam.) 

De azért az elgondolkodtató, hogy tulajdonképpen mit is képzelnek ezek magukról? Például, ha eljön úgymond az ő idejük, akkor majd ki tartja el őket? Ki ad majd enni nekik? Milyen orvos látja majd el őket? Vagy netán a népcsoport sok-sok tagja hamar észbe-kap és elkezd majd orvosi egyetemre járni, meg a gyárakban dolgozni? Esetleg hirtelen eladják majd azt a  sok széles aranyláncot, 5-ös BMW-t, meg SL Mercedest, hogy fussa a tandíjra, meg az dókra és a járulékokra? Avagy valamilyen csoda folytán az eddigi élősködő, féreg életmódjukat megváltoztatva, vagy egyenesen feladva tömegesen dolgozni kezdenek, hogy kenyeret adjanak (helyettünk) a gyermekeik számára?

Népviselet

Az ítélet szóbeli indoklása szerint az eljáró bíró megállapította, hogy a nem magyar etnikumú csoporthoz tartozó fiatalok terrorizálták magyarsága miatt a sértettet, akinek ezért menekülnie kellett. A kés felemlítésekor a bíró idézte az egyik tanút, aki hallotta a: "Kisfiam, hozzál kést!" - felkiáltást. 

Az utasítás elhangzását követően nem sokkal egy tízéves! kisgyermek megérkezett a késsel, melyet  már szerencsére használni nem tudtak az elítéltek, de még a térfigyelő kamerák felvételein is jól látszik, amint hosszasan fenyegetik vele a sértettet a kollégium ajtaján át. A bíró az indoklás során többször említette és idézetekkel is alátámasztotta, hogy milyen becsmérlő megjegyzések hangzottak el a helyszínen a sértett magyarságára. A vallomások szerint, idézem "egyértelműen romák és magyarok álltak szemben egymással" és "a sértettet azért bántalmazták, mert magyar".

Hát itt tartunk. Ez a pimaszul, gőgösen, szemtelenül viselkedő eltartott, élősködő, buta, ostoba, erkölcstelen emberekből álló népcsoport mára annyira a többség fejére nőtt, hogy a nyílt utcán, fényes nappal ragadtatja el magát ilyen és hasonló tettekre, szinte minden nap. (Pl.: - a napokban a facebook-on terjedő gyöngyöspatai videó is ezt támasztja alá, tehát nem egyedi esetről, hanem országos jelenségről van szó.) Gátlástalanul rabol ki tizenéves gyermekeket, munkából este hazatérő asszonyokat, vagy öl meg nagyon idős néniket, bácsikat néhány forintért, ócska használati tárgyakért, vagy egy fél kiló kenyérért!

Én mégis bizakodó vagyok, hiszen a szó most a rasszizmust kiáltók ellen fordult. Ha eddig nem is értették pontosan, hogy mit takar e fogalom, akkor a ma kiosztott harminc év talán szöget üthet abba a buta, ostoba, értelem nélküli fejükbe, hogy csínján kell bánni az olyan kijelentésekkel, hogy "megölök minden magyart". Ez már nem olyan raj ugye?

A rasszizmus, mint minden deviancia bennem ellenérzéseket vált ki, hiszen igyekeztem mindig jogkövető magatartással példát mutatni a környezetem számára. Egy barátom egyszer azt mondta, hogy örül annak a változásnak, amit bennem lát (miszerint a korábbi énemhez képest ma már lazább vagyok), mert engem egy szemellenzős, a törvények betartását és betartatását mindenek fölé helyező embernek ismert. Szó szerint azt mondta: ".....Csaba, te egy robot voltál (korábban) és ez nem jó!...." Most már látom, hogy milyen igaza volt, hiszen sok embernek mindez semmit nem jelent. 

Én nem uszítok! Senkit nem szólítok fel semmilyen cselekvésre! Vagyis: - e cikk megírásával sem követtem el semmilyen törvénybe ütközőt. Csupán kihasználtam a demokrácia egyik alappillérét, azaz éltem a gondolati-és szólásszabadságommal. Vagy, ha egyszerűbben akarnék fogalmazni, írtam néhány emberről, akik egy bizonyos (kisebbségi) népcsoporthoz tartoznak és akik nagyképűségükben saját magukat szopatták meg, de rendesen. Nem volt ezzel az írással más célom, minthogy kiírjam magamból a mérgemet és  hogy felnyissak néhány újabb, még lezárt szemet. Észrevetted, hogy egyszer sem írtam le azt a szót, hogy cigány? És még egy (nagyon fontos) mondat: - e cikkben a legmélyebb tisztelettel említem meg mindazokat, akik a kivételek! (Szerencsére több ilyen EMBERT is ismerek.) Remélem segíthettem!