2015. november 20., péntek

A kibaszott nagyképűség! Az!

Hello kedves olvasó!

Ezúttal -elvonatkoztatva a világban tapasztaltaktól- egy hazai jelenségre szeretném felhívni a figyelmedet. Mint azt sokan tudjátok, áldásos pénzkereső tevékenységem nem más, mint egy vidéki benzinkút pultja, ott álldogálok naphosszat, hogy a szegény emberek pénzét elvegyem.
Teszem is ezt nagy szorgalommal, hisz -mint oly sok mindent ezen a világon- úgy az üzemanyagot sem adják ingyen. Nálunk meg annyi van, hogyha egy kis pénzt hozol, még adunk is belőle. Amennyit csak akarsz!

Ilyen minőségemben viszont rengeteg alkalmam nyílik arra, hogy megfigyeljem az embereket. Nem könnyű velük bánni, de hát már megszoktam, hiszen (ha nem is ezen a poszton) de korábban is pont ugyanezt csináltam: - vagyis emberekkel foglalkoztam.
Emberekkel, akikre rendületlenül vigyorogni kell, ha azt szeretnéd, hogy a jövő héten is idejöjjenek tankolni. Ez a kereskedelem egyik, ha nem a legérdekesebb ága, miután itt aztán mindenféle népség megfordul.

Ide, a hatalmas Hummerével ugyanúgy betér a milliárdos, mint a kispénzű nyugdíjas a huszonkét éves, tizenötezer forintot érő, lámpa nélküli Suzuki Alto-jával, (száz és a halál közt) miután mindketten egyet akarnak: - benzint. Vagy gázolajat a dízel autókba ugye.

De nem csak az anyagi helyzetükben különbözőek. Más-más korúak, neműek, bőrszínűek, vallásúak, más-más kultúrkörből érkeznek hozzám (bár néhány 'kultúrkört' még csak nem is neveznék annak). Van, aki szándékosan aláz(-na, ha hagynám), már annyira gazdag és van ugyanebből az anyagi helyzettel rendelkezőből egészen normálisan viselkedő egyed is.

És hogyne lenne a bunkó, akinek minden szar, meg soha nem mér (nyilván!) rendesen a kútoszlop (ez a helyzet például független az anyagi helyzettől), meg van például a teljesen normális is, aki mondjuk tud köszönni, elköszönni meg még jattot is ad (borravalót, ha valaki így ismeri). Ha nem is sokat.

De, ami az emberek jelentős többségén jellemzően felfedezhető, az nem más, mint a képmutatás! Mintha Magyarországon mindenki szeretne egy kicsit többnek látszani, mint ami. Néhány -kifejezetten jó- példát is mondanék erre:
Van egy visszatérő vásárlónk. Ő a Mercedes gyár vadiúj ML típusával büszkélkedhet. (Sokmilliós városi terepjáró-fos, - a szerző.) Mindig elegáns, a cipője fényes, az öltönynadrágja és az inge vasalt, de valahogy soha nem sikerül neki a tankolása összegét a hat-hétszáz forint fölé 'belőni'.
Van egy másik. Az ő autója egy csillogó Jaguar XType (vagy mi a franc). Egy időben rendszeres vásárlónk volt. Minden alkalommal, amikor üzemanyagot vásárolt, előadott valamilyen sztorit. "....Viszem a műhelybe és nem akarom, hogy sok legyen benne...", ".....Fogyasztást mérek. ...", "......Habalahabalahabala...." - és ilyen szinte egyáltalán át nem látható indokokkal tankolt a Jaguarba 978.-Ftorintért, és hasonlóan kimagasló összegekért. 
A pénzt persze vagányan egy fényes csíptetőből vette elő és láthatóan igyekezett a nála lévő néhány ezer forintot a fém eszközbe mindig úgy elhelyezni, hogy az minél többnek tűnjön.

Persze ő is a jól öltözöttek kategóriáját gyarapította már, ha az jól öltözöttségnek számít, hogy valaki ötvenegynéhány éves fejjel (nyilván valami newlife, vagy kapuzárás előtti pánik projektbe kezdett éppen) tizenhat éves fiúnak öltözik.

Ami ezekben az emberekben szintén közös, az az, hogy nemcsak a jó minőségű ruhák mutatják meg mindenki másnak (mutatják a faszt), hogy ők honnan is jöttek, hanem a (férfiak esetében) viszonylag sok, jól látható aranyékszer is, amelyeket rendületlenül viseltek. Gyűrűk, karláncok, esetenként kutyaláncnak is beillő nyakláncok olyan szemekkel, hogy azokból (látszólag) egy is elég lenne a teljes államadósság felszámolására.

Ezekről a láncokról azért nem árt tudni azt is, hogy ezek úgynevezett fújt ékszerek, vagyis az adott ékszer láncszemei hártyavékony lemezből kialakított, üreges, külső felületén arannyal 'felfüstölt', a tömörség látszatát keltő, a valódi (tömör) arany értékének töredékéért beszerezhető bóvli szarok, bár némi értéket (ha mást nem, hát az ötvös munkájának árát) azért nyilván képviselnek. 
Hozzáteszem, ha ezek az ékszerek tömör aranyból készültek volna, akkor valószínűleg a gazdájuk reggelente az ágyból sem tudna kimászni. Vagy azért, mert nem bír a súllyal, vagy azért mert éjjel megfulladt.

Történt éppen ma, hogy betért hozzám egy ilyenforma aranyláncot (jól látható módon) viselő nyomorult, aki amúgy egy Audi A8-al jelent meg nálam, hogy kifizesse a tankolását. Mind az ötszázhuszonkettő forintot!

Szóval én ezt nem értem. Hogy minek ez a rongyrázás? Hogy minek ez a kibaszott arcoskodás? Hogy ki hiszi el egy-egy ilyen külsőség alapján, hogy az az ember pont az, mint amit mutat? Vagy csak én tudom, hogy kurvára nem az? Vagy csak nekem tűnik fel, aki a zsebükbe is belátok időnként?


Mert itt aztán tényleg szart sem ér a fux, meg a nagykocsi ugyebár. Szóval én ezt nem értem és már nem is akarom megérteni. Remélem ezúttal is segíthettem.
Megjegyzés küldése