2011. szeptember 19., hétfő

VÉGTÖRLESZTÉS

Hello kedves olvasó!
Szinte hallom a fejemben, amikor azt mondod: -na csodálkoztam volna, ha erről nem lett volna véleménye. És bizony nem tévedsz sokat, amikor ezt gondolod. Az ötletet tekintve egy jó barátom szavaival élve mondom: "-Hát gratulálok!"
Ő ezt persze olyan helyzetben használja (néha komolyan, néha félig viccesen), amikor a látott, vagy hallott dologról, eseményről megvan a maga véleménye. Hát gratulálok! A végtörlesztés lehetősége még szinte fel sem merült, máris jelentős kritika érte, ám az a baj, hogy nem csak itthonról.
Mert ugye, jelenleg a FIDESZ-KDNP szerint az MSZP, az elmúlt nyolc évvel a háta mögött (a FIDESZ bármely jelen intézkedésére) azt mond, amit akar. Az csak pusztába kiáltott szó -mondanám finoman-, de nem akarom, mert az a helyzet, hogy jobb ha azt mondom: -a FIDESZ nagyjából leszarja, hogy kinek, mi a véleménye arról, amit a kormány ma mond, vagy tesz.
Nem mondom, hogy osztom a kormánypárt véleményét, de az MSZP vonatkozásában talán még van is benne valami. A többi parlamenti párt is kardoskodhat, élen az LMP-vel, melynek tagjai akár ordíthatnák is televíziós nyilatkozataikat, annyira nem érdekel senkit hogy mit nyomnak. Mondom ezt azért, mert egyre inkább azt érzem, azt gondolom: -a FIDESZ-KDNP intézkedései (értsd: -összes eddigi tettei) ezidáig annak ellenére végrehajtásra kerültek, hogy sokszor ütköztek ellenállásba.
De idáig különösebben nem jöttek zavarba nemes kormányunk még nemesebb tagjai. Tették, teszik a dolgukat a legjobb tudásuk szerint. Csak az a baj (mondom én a nép hangja, aki nem politikus, nem jobb oldali közgazdász, vagy politikai elemző, csak egy gondolkodó ember), szóval az a baj, hogy ez a tudás, ez a legjobb tudás, ez most nem túl sok.
A rendszerváltást követő évek nehezek voltak. Ezt mindenki megértette és elfogadta. Igaz ugyan annyira nem, hogy a kormányzó MDF-et ez megmentse, de a taxisblokádot leszámítva nagyobb hőzöngés nem volt a türelemre intett nép körében. Aztán a kormányok egymást követve sem jobbítottak a helyzeten. A szocialista kormányzat pedig már odáig ment, hogy izomból kezdte lehúzogatni rólunk a bőrt.  
Ebből persze már tényleg elege lett a népnek, így 2006-ban csúnyán kiszaladt az utcára, hogy aztán bő nyolc hónapig ott is maradjon. Ezek az események, illetve az eseményeket követő gigakampány (a nyolc éve tartó kampány hajrája) ezután elsöpörte, szinte elfújta az MSZP hatalmát, és rendszerváltó pártokat tüntetett el a politikai fajanszban örökre. Követte mindezt aztán a kétharmados győzelem, amit -most már jól látom- a jövőben egyetlen egy pártnak sem volna szabad elérnie, egyetlen pártnak sem szabad megengedni. Mert ma nem elég, hogy egy történelmi viszonylatban is jelentősnek számító gazdasági válságot élünk meg, de mindezt a kormányzó párt leöntötte egy demokratikus mázzal is, hogy a napjainkban -egyébként a szemünk láttára- kibontakozó totális diktatúrát fedje valamivel, amíg bírja. Manapság alkotmányoznak kedvük szerint, mondvacsinált okokkal szakszervezeti vezetőket tartóztatnak le, nevetséges indokokkal (várhatóan hatalmas) tüntetések megtartását akadályozzák meg, súlyosan csorbítják a munkavállalói jogokat, képükre formázzák az (általuk) megtépázott jogosítványokkal bíró AB-t, és úgy általában mindenütt keresztbe tesznek nekem, nekünk kis embereknek.
Mindeközben a hatalmat támogató háttéremberek tovább gazdagodnak, a magas jövedelműek (például a 16%-os, egykulcsos adórendszerrel) még magasabb jövedelmekre tesznek úgy szert, hogy a minimálbér, vagy éppen a nyugdíj a jövőben adózni fog. A gázolaj jövedéki adója november elsejével lesz magasabb és ugye nem is kell említést tennem a 27%-os ÁFA-ról. Demagógiának tűnhet ahogy az eseményeket csokorba szedem és demagóg lehet a tálalás is, ám magam az érzelmekre ez esetben nem feltételezésekkel, féligazságokkal akarok hatni (ahogy kormányunk tette és teszi ma is), hanem a puszta tényeket közlöm, ha úgy tetszik az IGAZSÁGOT tálalom szinte időrendi sorrendben.
A kormány már korábban belecsípett az EU seggébe (egy demokráciában elképzelhetetlen) médiatörvénnyel, a nyugdíjbiztosítók államosításával, a visszamenőleges jogszabályalkotással, hogy csak néhány dolgot említsek. Ám a napokban bejelentett rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségével a bankrendszer egészét forgatta fel. "Megérdemlik" mondhatnád, ám a pénzügyi befektető tegnaptól menekül Magyarországról. Ma olyan kockázatos Magyarországon befektetni, mint mondjuk Szomáliában. Ez nem túl jó hír, főleg, ha a mai svájci Frank, vagy Euro árfolyamokat nézem. Húsba-vágó híreket ont a televízió és a rádió, amikor erről beszél, mert a Forint ma akkorát zuhant, mint egy bezsírozott turistabusz szakadékban, hátszéllel. És ez -bevallom őszintén- fájt.
És akkor ebben a helyzetben jön elő nemes kormányunk a végtörlesztéssel. A rendezett anyagi helyzetben élők (milliókat nyerve az ügyleten) nyilván kifizetik devizahiteleiket, ám ez nem segít azokon, akik igazán bajban vannak. Azokon a bérből, fizetésből élők százezrein, akik rövidesen bukják az otthonukat, és családjukkal együtt lesznek kénytelenek a szociális lakótelepre, vagy az utcára költözni. Hihetetlen cinizmussal nyúlt a problémához a kormány és ezúttal is a vagyonosabbakon segít. Na meg azokon, akik sokadik generáció óta egyetlen legális jövedelemforrásként tekintenek a segélyre, amit a kormány még mindig bőszen oszt, a te adódból olvasóm.
A saját helyzetemet még ugyan nem látom kilátástalannak, hiszen -egyenlőre még- a saját lakásomban a saját számítógépemen firkálgatok és a saját internetes előfizetésem révén küldöm majd e cikket is el neked (és mindenki másnak is) kedves olvasó, de kezdek megijedni. Gondolkodj el te is ezen. Remélem segíthettem.
Megjegyzés küldése