2010. november 26., péntek

A XIX. ker. Szigligeti út az Mór, vagy Széna tér?

Forrás: MTI/Mihádák Zoltán
A nap vége
Hello! A címből már bizonyosan sejti minden olvasó, hogy mi lesz ma a vacsora. Ez a nap is úgy kezdődött mindannyiunk számára, mint az összes többi. Reggel felkeltünk, tettünk-vettünk, majd ki-ki elindult az iskolába, a munkahelyére, vagy bárhová, ahol dolga akadt. 
Két (vagy három?) fiatal férfi viszont egy régi álmát akarta ma megvalósítani. Bizonyára régóta terveztek szerveztek, megfigyeltek és helyszínt jártak be, rajzolgattak és fegyvereket vásároltak, hogy aztán péntek délután - hogy, hogy nem - beszaladnak a Fő utcai pénzintézetbe a XIX. kerületben, hogy ott SOROZATLÖVÉSEK LEADÁSÁRA IS ALKALMAS! fegyvereikkel, annak rendje és módja szerint kirabolják a bankfiókot! Amit persze meg is tesznek, hiszen ezért jöttek.
Mór vagy Széna tér? Tehetnénk fel a kérdést, ha fent leírtak eddig csak egy több életet is adó, groteszk   számítógépes játék demójában játszódnának. De sajnos tudomásul kell vennünk, hogy  a mai Magyarország mindennapjainak része az efféle eset, és nem videojáték. Nem videojáték a banki alkalmazottnak, nem videojáték a Szigligeti utca lakóinak, de nem videojáték a bankrablónak és főleg nem videojáték az elkövetőket üldöző rendőröknek.
Nem véletlenül emeltem ki a fegyverek fajtáját! Szerintem az, aki géppisztollyal, gépkarabéllyal vagy más, sorozatlövések leadására is alkalmas éles lőfegyverrel megy bankot rabolni, az nem szarozik. Annak bizonyosan nem jut eszébe az esetleges áldozatok személye, családjuk, vagy csak úgy általában a másik ember életének, testi épségének megóvása, a másik ember tisztelete! Az, aki ilyen fegyverrel szerelkezik fel, és gátlástalanul, többször tüzet nyit az őt üldöző rendőrökre, az semmit sem bíz ( a cselekmény tervezésekor) a véletlenre. Az igenis meg akarja szerezni a pénzt és igenis mindent megtesz annak megtartása, valamint a helyszín elhagyása érdekében! 
Szegényre ráesteledett
Ha menekülnie kell, embert öl, ha kell többet is! Ez a férfi nem lát túl a megszerezni kívánt pénz értékén és nem is ismer másféle értéket! Viszont aki ilyen fegyverrel fog neki a cselekedetének (biztosan nagyon benne kell lennie az éjszakában és biztos nagyon kemény csávó is), de nem jó lövész. Ezért vesz magához ilyen fegyvert. 
Ma ezzel szemben a  fegyelmezettség (a katonai fegyelem), a szervezettség, a hivatástudat, az önfeláldozás készsége, a gyors és jó döntés meghozatalának készsége állt! Ma a Magyar Köztársaság Rendőrsége kiválóra vizsgázott abból, ami egyébként is a feladata! Gratulálok! Sokszor, sok fórumon elmondtam már, - és bármennyire hihetetlen, mégis igaz - , hogy a Rendőrök minden nap és minden éjjel megvívott harca a bűnözőkkel szemben, egy szabályos háború! Békeidőben! Csak ez legtöbbször a felszín alatt és nem a polgárok szeme láttára zajlik. Amikor viszont ilyen durván kerül ki a dolog az utcára, akkor mindenki a fejét fogja és megdöbben: - Istenem mik vannak? 
Amikor az átlagos polgár nyugovóra tér, ez a harc akkor kezdődik. Az ellenség lehet piti tolvaj, vagy maffiózó, a családját terrorizáló részeg, alkoholista férj, vagy egy szökött rab, egyszerű ittas vezető, vagy ámokfutó, bolti szarka, vagy fegyveres bankrabló, mindig ugyanazzal az egyenruhással találkozik először, aki egyébként megállít, ha nincs becsatolva az övem. Mert ez is az ő dolga. 
Amikor az átlagos polgár (a mindenért mást okoló, a mindig sajnálkozó, megkeseredett, fáradt átlagos polgár) szidja a rendőrt, mert azt hiszi az jópofa dolog, vagy mert egyszerűen csak tényleg hülyének nézi, vagy mert azt gondolja, hogy a rendőr ma Magyarországon csak másodrendű személy, gondoljon arra, hogy ma meghalt valaki! Gondoljon arra, hogy valaki meghalt, mert nem a jó irányt választotta. Gondoljon arra, hogy nem az ő banki alkalmazott felesége, vagy nem a Szigligeti út egyik lakója, nem az ő rokona, nem az ő barátja, nem az ő gyermeke a halott, hanem egy bűnöző, aki megölt volna bárkit a céljai érdekében, őt is, az átlagos polgárt, de nem tehette meg, mert a rend őre időben állította meg! Ha a bűnüldözés csakugyan egy háború, akkor ma az ellenség egy katonája veszett oda!
Két, vagy három férfi ma megtámadott egy pénzintézetet s közülük ketten ma már nem mennek haza. Az egyikük sohasem! És ez így van jól!

Megjegyzés küldése