2010. december 1., szerda

Hello nyugdíj!

Hello!
Úgy-lehet, hogy nehéz eldönteni a cím és a jelenlegi helyzet alapján, hogy én, a szerző, vajon köszönök, vagy elköszönök a nyugdíjtól. (Úgy általában.) Ugyanis - legalább is szerintem - ma nincs olyan ember Magyarországon, akinek ne lenne véleménye a témáról, bár azt gondolom, hogy ezek a vélemények nem érdekelnek mindenkit!
Szíjjártó Úr nyilván elmagyarázza
A kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormánypártot biztosan nem, hiszen az összes ellenzéki véleményt elintézik manapság egy vállrendítéssel, vagy néhány kézlegyintéssel: - Ugyan mit akartok? Ti még nem nagyon voltatok a hatalom közelében, amikor mi egyáltalán kitaláltuk a hatalom szót! ...... mondhatnák az LMP-nek, vagy: - Köszi, hogy részben egyetértetek, de nem lehetne teljesen? Már csak azért is, mert mi juttattunk benneteket be a T. Házba! ....... üzenhetnék a Jobbiknak, esetleg: - Ti meg ne nagyon pattogjatok, mert az elmúlt nyolc évben mindent rosszul csináltatok, úgyhogy ne most ötleteljetek! ..... rendezhetnék le e keresetlen szavakkal az MSZP-t. (Megjegyzem sok helyütt joggal!)
És, miközben leírtam e sorokat, rájöttem: - mindez valószínűleg így is történik a T. Házban, nap, mint nap. Kétharmados többséggel nyilván bárkit könnyedén leszerel a kormánypárt. Valószínűleg nem fogom tudni szó szerint idézni a témához korábban előttem egy televíziós műsorban hozzászóló Hajós Andrást, de valahogy úgy fogalmazott, hogy szívesen megnézné azt a néhány ezer mezítelenül a parlament előtt álló embert, akik sok hasonló intézkedés után a Kossuth téren álldogálva még mindig éljeneznek, és amikor épp a szemüket veszik ki a fejükből, akkor is azt szajkózzák majd, hogy igaza van (Orbán Viktornak), és bizony adjuk oda még ezt is.
Mert mi is történt? Szeretett pártunk és kormányunk először úgy döntött, hogy a nyugdíjbefizetések munkáltatói 24%-át a következő 14 hónapon keresztül nem utalják tovább a magánnyugdíj pénztáraknak, hanem más módon használják fel. (De garantálják, hogy a pénzek visszakerülnek.) Amikor ezen nem, vagy csak alig hördült fel a tisztelt választópolgár, akkor azonnal meghirdették a kormány (és most kapaszkodj kedves olvasó:) NYUGDÍJMENTŐ stratégiáját!!!
Ennek a rövid lényege az, hogy aki 2011. január 31-ig nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe, az elveszti a munkáltató utána fizetett 24%-ot, tehát nem jogosult az állami nyugdíjra! (sic.) Miközben persze a munkáltató továbbra is kötelezi a befizetésekre, átnevezve nyugdíjadónak a járulékot. (Amelynek befizetése kötelezettség és nem jár semmilyen ellenszolgáltatással.) Ez egyszerűen hihetetlen! Meghagyja a dolgozó számára a választás lehetőségét, ugyanakkor nem ad választási lehetőséget. Ez még finoman szólva is arrogancia. Bár talán a pofátlanság szó jobban illik ide. Van egy olyan érzésem, hogy a FIDESZ-re szavazók (remélem nagyobbik) többsége nem ilyen lovat akart. Biztos vagyok benne, hogy nem mindenki látta ezt át, amikor ekkora fölénnyel juttatta a T. Házba kedvenc pártját. Tény, hogy itt nem lehet "Öszödi beszédről", mellébeszélésről, vagy hazugságról szajkózni. Azt mondták: - megvédik a nyugdíjakat! De azt nem, hogy a nyugdíjat a nyugdíj leendő tulajdonosaitól védik meg!
Ha le akarnám egyszerűsíteni, akkor azt mondanám: - betettem néhány Forintot egy bankba, vagy takarékpénztárba. Leadóztam a hasznom után és készültem, hogy kivegyem a megtakarításomat, ám, amikor bementem a bankba, ott azt közölték velem, hogy bocs, de nem tudunk kifizetni, ugyanis valaki levette a számládról a pénzt. De mégis ki? - kérdem én ekkor felháborodva, hiszen ilyen nem lehet, mire azt a választ kapom, hogy a kormány.
Még nem éltem akkor, de úgy vélem, hogy ez a legsötétebb pártállami időket idéző kormányzati és parlamenti cinizmus! És remélem, hogy talán nem a teljes ciklus időtartama alatt fogja jellemezni a "tisztelt" többséget!
Megjegyzés küldése