Mint mindenkinek, úgy nekem is vannak barátaim. Szerencsés esetben az ember -és azt gondolom, hogy ezzel te is így vagy kedves olvasó- a barátait nem a politikai hovatartozása, nézetei, neme, vallása, faja, vagy bőrszíne alapján válogatja, hanem csak úgy. Mondjuk, az emberi értékei szerint. Az én társaságomban vannak gyermekkori cimborák, óvodás, iskolás társak. Volt, vagy jelenkori munkatársak ugyanúgy, mint új keletű (néhány éves) barátságok. A barátaim ismerik a nézeteimet, és úgy általában tudják, hogy a dolgokról mi is a véleményem.
A vélemény persze formálódik, alakul. Alakítják a kor történései, az események, az ember élettapasztalata. Ehhez képest mostanában (annak ellenére, hogy tudom: a dolgok nem kizárólag feketék, vagy fehérek) úgy gondolom, hogy vannak jó emberek, meg rosszak. Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy ez valóban ilyen egyszerű. Persze jónak, vagy rossznak lenni nyilván rendkívül relatív, és azt is tudom, hogy egyes cselekedetek megítélése is bonyolultabb, mint ahogy azt első pillanatban gondolnánk.
A barátaim túlnyomó többsége jobb oldali (mai értelemben vett jobb oldali) beállítottságú, ennek ellenére én például nem gondolom magamról, hogy az volnék. Ritkán okolok másokat a saját nyomoromért, és például soha sem zsidózok.
Ám valamelyik napon, az egyik barátom egy megdöbbentő fotókat tartalmazó linket küldött nekem. (Mely linket: http://whatreallyhappened.com/IMAGES/GazaHolo/index.html mellékeltem is ebben a bejegyzésben.)
 |
| A bal oldali kép biztosan ismerős a töri könyvedből |
Bizonyosan rákattintasz majd, de had segítsek. A link olyan fényképfelvételeket állít egymás mellé, melyeken egy-egy ország elnyomó hadserege terrorizálja a megszállt terület civil lakosságát. Egy kép halott zsidó gyermeket ábrázol 1940-ből, míg a mellé helyezett, szinte teljesen azonos beállítással készült fotón halott palesztin gyermeket láthatsz 2009-ből. (És még sok-sok felvétel követi ezeket, hasonló tematikában ábrázolva a múltat és a jelent.)
Érdekes párhuzam! Az ábrázolt események egy jelentős része történelem, maga a régmúlt, míg a képek másik felén az abszolút jelenkor rémségeit láttatja a haditudósító. Nincs és nem is lehet rá magyarázat, hogy emberek egy csoportja, (lásd: a fasiszta Németország náci ideológiát követő fegyveresei, és szándékosan nem katonákat írtam) pusztán vallási alapon megpróbáltak teljesen kiirtani egy másik embercsoportot. Ez egy soha el nem évülő cselekedet volt, rengeteg áldozattal. De kérdem én: mit tesz most, ma, minden nap, az Izraeli Hadsereg? Csak nem ugyanezt? Ha megtekinted a gyengébb idegzetűeknek nem is ajánlható fényképeket, akkor tudni fogod, hogy mire gondolok. Ha nem érzed elég erősnek magad, akkor nem ajánlom, hogy a linkre kattints. De! Ha mégis úgy döntesz, hogy megnézed azt, amiről beszélek, akkor készülj fel, mert olyan sorsokat ábrázoló képekről van szó, melyeken egészen biztosan megdöbbensz majd.
A bevezetőben értekeztem a beállítottságomról, s arról, hogy sohasem zsidózok. Ezután sem fogok. Említettem, hogy a vélemény, a véleményem formálódik, hogy az események, és az élettapasztalat is formálhatja azt. Nem zsidózok! De nem értem, hogy mit csinálnak ezek az emberek, ezek a zsidó fegyveresek a Gáza övezetben. És szándékosan nem katonákat írtam, mert a katonáknak régen sem ez volt a dolga és most sem ez. Legalább is nem hiszem, hogy gyermekeket kellene öldösniük. Ez a teljes zsidóság bűne és szégyene, állítsa bárki az ellenkezőjét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése