2010. november 21., vasárnap

Valóságvilág

Hello!
Tegnap sikeresen megtekintettem a Való Világ 5. szériájának első adását. Mit ne mondjak: - volt benne néhány nagy durranás, de ne rohanjunk annyira előre az időben. Kezdjük ott, hogy az "...én nem nézem a kereskedelmi mocsok tv-t, bla bla bla.... "- kezdetű mondatokat kimondóknak nyilván nem jut más, csak a királyi televízió, meg a tv teljes kiiktatása, mert szinte minden csatorna (még a természettudományos-ismeretterjesztő csatornák is) kereskedelmi csatornák. 
Szóval belenéz az ember ebbe-abba és nem is kell ezért nagyon szégyenkeznie, mert nincs ki előtt. De térjünk vissza a termékre ismét. Hát nem volt semmi. Ugyan csak félig-meddig sikerült odafigyelnem, mert közben az internet szolgáltatta hírdömpinget is igyekeztem eszegetni, de az első másodpercek azért nem kerülték el a figyelmemet.
Stohl András a VV5 stúdiójában 
Stohl András belépője fergetegesre és rendkívül meglepőre sikeredett. Maga a tény, hogy Stohl úr ismét képernyőn van, önmagában is nagy csoda, na de a belépő!? Lilu felkonfja után belibbent a mini színpadra hat táncos hölgy, majd a (az ezidáig tökéletesen titokban tartott személyű) férfi műsorvezető elnyomta a valamikor volt Manhattan zenekar: Rossz vagyok, de használható refrénű nótáját! (Megjegyzem meglehetősen jól elénekelve a diszkóslágert.) Én mindenesetre dobtam egy hátast, vagy mondhatnám úgy is, hogy kihurcolta a kis székét az arcomra a döbbenet, hogy ezután kicsit kiüljön oda. Óriási volt.
Az indulás ezután talán egy kicsit döcögősre sikeredett, (mintha maga Stohl is meglepődött volna azon, hogy ott van a stúdióban) de a nézők és a műsor szereplőinek zavarodottsága csupán néhány másodpercig tartott, majd beindult a gépezet. A celebek megérkeztek, pizsit és pálinkát mutogattak, hogy azután elfoglalhassák helyüket a káprázatosan trendi, modern és vadonatúj villában, ahol Benkőnek csupán csak néhány másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy ledobja a textilt.
Nyilván az egész parasztvakítás olajozottan, profin, a jól megszokott Sothllal pedig pörgősen fog haladni a karácsony irányába, ebben nincs semmi meglepő, már megszokhattuk a színésztől a kiemelkedően jó szakmai teljesítményt, legyen az a színpad, a film, vagy a médiabordély világa.
A végére csak egy gondolatot még: - tegnap írtam a néptáncosok tragédiájáról, szándékosan nem említve azt a tizennyolc éves próbaidős mentőst, aki a gépkocsit vezette. Ma is csak annyit írnék: - Győrffi Pál nem beszélt a próbaidős kolléga azonnali menesztéséről, pedig a vélhetőleg általa okozott baleset (feltételes mód az ártatlanság vélelmének figyelembevételével) igen súlyos következményekkel járt. Ettől még lehet jó mentőápoló és vezekelhet a szakmájában egy életen át a hibájáért. Így lesz ez Stohllal is. Szerintem. 

Nincsenek megjegyzések: