Számvetés

Hello! Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével valahogy mindig visszatérek az íráshoz. Egy teljesen átlagos vasárnapon "ragadtam tollat" ismét, csak, hogy írjak egy kicsit. A tél közeledtével mindannyian behúzódunk kisebb, nagyobb vackunkba, ahová - szerencsés esetben - egyébként jó is behúzódni egy kicsit. Egy fázós, esős nap után, egy forró teával, egy jó könyvvel, vagy filmmel, társunkkal csendesen. Én meglehetősen hiperaktív személyiség vagyok, de még én is kezdem elismerni egy-egy ilyen elvonulás létjogosultságát, azt, hogy az akár még jó is lehet. Egy ilyen napon, valahogy még elmélkedni is jobban esik. És pontosan ez a lényeg! Fontos, hogy számot vessünk! Hogy összefoglaljuk az elmúlt napot, hetet, évet! Fontos, hogy a rossz és a jó dolgokat, történéseket, eseményeket, melyek bennünket érintettek, betegyük a nagy mérleg serpenyőibe, hogy lássuk mit végeztünk. Nem vagyok sem fiatal, sem öreg (mindkét említett korosztály kinéz már és még maga közül) ennek ellenére - vagy éppen ezért - az életemmel is számot vetek manapság. Sok-sok hiba volt benne, de ez sem egyértelmű. Mert amit tegnap még hiba volt, az ma erény. Nem lehetnék az, aki vagyok, ha a korábbi életem nem úgy zajlik, ahogy zajlott. Nem lehetne az a feleségem, aki, s nem élhetnék ott és úgy, ahogy élek. Nem mondom, hogy elégedett vagyok. Koránt sem, de lehetne sokkal rosszabb is és még rengeteg időm van, hogy javítsak a helyzeten. Viszont sokkal türelmesebb lettem önmagammal és a világgal szemben, így ki tudom, várni, hogy az elkövetkező több ezer apró lépés gyümölcsöt teremjen. (És milyen érdekes, hogy a nagyon fiatal emberre sokkal inkább jellemző a türelmetlenség, pedig neki még több ideje van, hogy eredményeket mutathasson fel, mint most nekem.) Számvetettem hát! Nem vagyunk gazdagok, de nem halunk éhen. Nincs Mercedesünk, de van Fiatunk. Nincs palotánk (ha szigorúan veszem, még egy normális lakásunk sincs), de van egy garzonunk, ahol - még, ha néha nyögve is, de - elférünk és nem albérlet. Nincs hatalmas megtakarításunk, de határozottan kijelenthetem, hogy van biztos jövőnk (már, ha az anyagiakat tekintem). Számvetettem és azt is megállapítottam, hogy sok, rengeteg dolgom van még itt a Földön, ahogy neked is kedves olvasó. Ne hajtsd szét magad, de gondoskodj a szeretteidről. Ne őröld magad mindenen, de soha ne add fel és ne légy megalkuvó. És vess számot! Ahogy én is tettem. Hidd el: - utána jobb lesz, mert rájössz, hogy még mindig itt vagy és a Világ csak veled kerek!