2014. július 9., szerda

Eddig volt az "öregezés". Most meg már lesz "gyerekezés" is?

Hello kedves olvasó!

Ma egy rövid, de annál felháborítóbb cikket olvastam itt: Három kisgyerekre törték rá az ajtót a betörők A cím ugyan magért beszél, de azért olvasd el, mielőtt engem olvasol, hogy összefüggéseiben is lásd felháborodásom okát.
Ugye sajnos túl sok részletet a cikk nem árul el, de azt el tudom képzelni, hogy szülők épp gyermekeik és önmaguk eltartásán fáradoztak és nagyszülők vagy nincsenek, vagy maguk is dolgoznak még. (Mellékesen jegyzem meg, hogy valamilyen felügyelet ettől függetlenül elkelt volna, de -hangsúlyozom: -nem ismerjük az ügy hátterét és egyébként is maga az ügy fontosabb.) 
Szóval: -három sutyerák -mert semmi más dolga nincsen-.ügyesen megfigyeli, hogy bizony a gyerekekkel nincs senki. Megpróbálnak bekéredzkedni. (Ez egy -hadd nem mondjam milyen- tipikus elkövetői magatartás.) Miután a gyerekek annál okosabbak, hogy bárkit, csak úgy beengedjenek, mert a szüleik erre már jó időben kioktatták őket, marad az erőszak. 
A sutyerákok (de hívhatnám svéd halászhajó-matrózoknak is őket, ha így jobban érted) először csak bóklásznak a környéken. Zsebre tett kéz, felhajtott kapucni, nyegle testtartás, lapos, mondhatni sunyi pillantások. Ugye ismerős? Mindennap látsz ilyet. Elballagnak többször a ház előtt, látszólag nem az érdekli őket. Miután többször és alaposan megfigyelik, jöhet az "...adjál már egy pohár vizet, mert rosszul vagyok....", de nem jön be. 
Most már lehet fenyegetőzni, mire az addig az udvaron játszó gyerekek a házba menekülnek, bezárkóznak és.......................és persze rettegnek, hogy mi fog történni. RETTEGNEK bazdmeg! Kerítésen beugrál, ajtó befeszít, gyerekek felkutat, majd lepofoz, értékek el, sutyerákok el. 
Azt hinnéd, a többi a rendőrség dolga, (amely a cikk szerint -szerencsére- tette a dolgát és hamar összeszedte a rohadékokat), pedig nem. Ez a mi dolgunk is! A miénk többieké. 
Mert mindannyiunknak egyesével kell belegondolni abba ami történ, mindannyiunknak át kell -szülőként, gyermekként- érezni a sértett gyermekek félelmét, szüleik fájdalmát. Mert ez a primitív állatfajta csak azért nem ölte meg őket, mert nem állt arányban a szándékaival: Mert pontosan úgy viselkedtek, mint az állatvilág ragadozói. Kiszemelik a "húsból készült" kisebb, gyenge, beteg, öreg, vagy nagyon fiatal egyedeket, majd elkapják. Megölik és megeszik. Ilyen egyszerű. (És, ha nagyon belegondolsz nincs is semmilyen eltérés a két példa közt.) 
Ha csak az nem, hogy míg egy ragadozó ösztönből, a túlélésért öl, és tevékenységével egyfajta megtisztulást is hoz, addig az embernek ez a legalja, legmocskabb, legszarabb fajtája puszta kedvtelésből. Gondolkodjunk hát el ezen mindannyian mélyen. Remélem megteszitek és remélem segíthettem.
Megjegyzés küldése