2011. augusztus 22., hétfő

KEZDJÜNK EL EGYÜTT SZÁMOLNI!

Hello kedves olvasó!
No csapjunk bele megint. A hét végén kicsit osztottam, szoroztam és meglepő eredményeket hozott a számfejtés. Nem, nem, ezúttal nem a családi költségvetés sarokszámait határoztam meg (ahogy tesszük azt a kis feleségemmel hónapról-hónapra), bár egy postot az is megérne, ahogy a kicsit több, mint tíz éves Fiat Bravonk -lelki szemeim előtt- kezd egyre inkább egy Bentley-re hasonlítani, már ami (a valahogy folyamatosan növekvő) árát illeti a jelen svájci frank árfolyamok tükrében, de ezt most hagyjuk mert fel találom idegesíteni magam, örüljek, hogy van kocsink. Ugyebár.
Nekem inkább az amúgy nagynevű, és az észt két kézzel szóró Soros György-féle spekulánsok kezei által generált, dübörgő gazdasági válság szoros hálójának kellős közepében vergődő kicsiny hazánk (szememben) még kisebb kormányának pénzkezelési szokásai szúrtak szemet. 
Itt a cikk elején fel is teszem neked a kérdést kedves olvasó: -mennyit ér neked mondjuk ötezer Forint? Számít valamit? Vagy egyezer? Hülye kérdés tudom, hát persze, hogy számít. Gondolom, a hónap vége felé egy kicsit jobban is mint kellene?! Szar, amikor a cipő már szorít (már, ha van még cipő az ember lábán) és tudom, hogy a svájci frank alapú hitelek, a magas energia-és élelmiszerárak, aktuálisan a tanévkezdés csak dob minderre egy-egy lapáttal, az átlagosnak tekinthető magyar családoknál.
A társadalom viszont szintén a család szintjén kezdődik, ám amikor a családok zsebei üresek (és manapság többnyire üresek), akkor megfogalmazódik az emberben pár (dühös és egyre dühösebb) kérdés. Mert ugye, ha a nagyobbik többség (már az állam szintjén is elismerten) csóró, akkor a nagy kormányzati sírást-rívást, visszafelé mutogatást naponta hallva és látva, nem érdekes, hogy erre meg arra mégis van pénz?
Ott van mindjárt az a csodálatos tűzijáték. (Manapság nem is egy, hanem három állami helyszínen). Budapest az ugye érthető. Baját nem nagyon tudom hová tenni, bár ott van a halászlé. Mondjuk. Debrecen pedig szinte teljesen egyértelmű. (Mert ugye van ott virágkarnevál, keleti kapu, Kósa Lajos, meg ilyenek.) Mindezt potom háromszázhatvan-millióért. Mi az? Bagó nem? Főleg, ha azt vesszük, hogy ezt a pénzt, néhány perc alatt szó szerint a levegőbe pufogtattuk el, mint valami frázist, vagy teszem azt dakota közmondást.
Aztán -ne menjünk túl messzire- mert ugyanezen az estén végre először láthattuk  a Parlament épületét az új fényköntösében. Csodálatos látvány volt, de tényleg. Kerek ötszázmillió Forintért készült el! De legalább időben, nem? 
Ám (lehet, hogy) ennek ellensúlyozására -hogy tényleg az ominózus épület közelében maradhassunk- ma bejelentették, hogy az egyébként több mint száz éves múlttal rendelkező Köztársasági Őrezredet megszüntetik. Az azonos jellegű, ám különböző rendőri szervek által párhuzamos végzett tevékenységek felszámolására, a rendőrség költséghatékonyabb működésére.
Csak azt felejtették a bejelentésben elmondani, hogy a korábban tökéletesen működő rendszert a TEK (Terrorelhárító Központ) megalkotásával (melynek vezetője korábban a Fidesz biztonsági igazgatója volt), ők maguk hoztak létre anomáliákat, és nem a TEK kerül beáldozásra, hanem egy patinás múltú szolgálat, melyet először feldaraboltak, majd most beolvasztanak a Készenléti Rendőrségbe. (Tisztára úgy, ahogyan bármely globális cég tette ezt bármely hazai nagyvállalattal a privatizáció során. Ismerős nem?) És azt mondtam már, hogy mindez majd egymilliárd Forintba fog kerülni? Még nem? Hát akkor most mondom: -mindez majd egymilliárd Forintba fog fájni az adófizetőknek.
Aztán ott van a mai legfrissebb: -végre tető alá került az a korábban már emlegetett gépjármű-közbeszerzés, melyben a plebejus kormány Skoda gépkocsikat vásárolt, feladatai ellátásához. Szép, takarékos lépés. Végre vége a Lexus-os, Audi-s szocialista rongyrázásnak! És azt mondtam már, hogy ezek a kocsik államtitkári szintig járnak, hogy Skoda Superb luxusautók és hogy hatszázmillió Forintba kerültek? Nem? Akkor most mondom. Ráadásul, ahogy hallom, a miniszter uraknak nem nagyon akaródzik átülni az Audikból, Lexusokból a Skodákba. Mint valami rossz gyerekek nem? 
Szóval osztottam, szoroztam és arra a következtetésre jutottam, hogy a tisztelt kormány, csak az elmúlt héten kétmilliárd-négyszázhatvanmillió Forintot költött el néhány apróságra. És ez az az összeg, amiről tudunk. Nem gondolom, hanem tudom, hogy a jéghegy csúcsa, ami ugye a jéghegynek az az icipici része, ami látszik. 
Egy dakota közmondás szerint annak nem sok ötezer Forint, aki hetente költ adó-milliárdokat. Egy másik dakota közmondás szerint pedig rövidesen mindannyian éhen fogunk dögleni, ha ez így megy tovább. Remélem segíthettem. 

 
Megjegyzés küldése