A POFON Egy kihallgatás margójára

Hello kedves olvasó!

Most részleteket olvashatsz egy képzelt (már hosszú órák óta tartó) kihallgatásból. Első rész:

- Hát szóval az úgy volt, őőőő, hogy őőőő az öregasszony csúnyán szólt! Vagy, őőőő vagy őőőőő visszaütöttem, mert megütött! - kiabálta az éltes roma asszonyság a kérdésre, hogy miért pofozkodott.

- De hát, maga csak úgy odasétált és felpofozta azt az idős asszonyt! - szegezte a kérdést ismét a rövid, vörös hajú roma nőnek, a kihallgatást végző tiszt, aki ekkor már rég ismerte a nyilvánvaló igazságot és idegesítette a gyanúsított masszív tagadásba vonulása.

- Nem! -ordította válaszul a nő - Az nem úgy volt! - jelentette ki, az önmaguk igazában tűzön-vízen át hívők, az állításukhoz konokul ragaszkodók dacos arckifejezésével.

- Jó, jó! - vett kicsit vissza (taktikusan) a kihallgató tiszt - akkor hogy volt, ha nem úgy? Mert mit mond arra, hogy a cselekményről videó-felvétel is van.

- Ezen az látható, hogy maga amint leszállt a buszról, odalépett az első, nem roma etnikumú emberhez, ez esetben az idős hölgyhöz és úgy felpofozta, hogy annak vérezni kezdett az arca - mondta, arcán cinikus mosollyal a rendőr, aki érezte, hogy most jött el az ideje annak, hogy a gyanúsítottat szembesítse a bizonyítékokkal, de néhány másodperc múlva fordult a szerencse, és ezúttal végre a tiszt előnyére:

- Olyan felvétel nem létezhet, jól körbenéztem előtte! - szólta el magát az egyébként két általánost végzett, bár magát nagyon okosnak gondoló nő.

A kihallgató nem volt rest, és bár, már iszonyatosan nagyon unta az órák óta tartó, teljesen felesleges szócsatát a gyanúsítottal, és egyébként is vasárnap este volt, amiért például szívesebben lett volna otthon, (vagy bárhol máshol), mint  a rendőrségen, mégis kihasználta a lehetőséget és azonnal rácsapott a pofozkodó nő véletlen elszólására:

- Mielőtt nézett szét? - kérdezte.

- Hát mielőtt lepofoztam volna azt vén parasztkurvát! - kelt ki magából dühösen a cigány nő, aki egy kicsit szintén belefáradt már a több órája tartó vegzálásba, arcán azzal a felsőbbrendűséggel, amellyel korábban bármikor ránézett egy-egy ilyen idős , gyenge, zavart nőre, mielőtt lehúzta, meglopta, becsapta, vagy kirabolta volna őket.

A nyomozó, miközben lepötyögte a gyanúsított szó szerinti válaszát, magában még eljátszott a gondolattal, hogy bemutassa-e a nőnek az RTL Klub híradójától beszerzett vágatlan videót, -amin ő is végignézhette a cselekményt az első másodperctől az utolsóig-, vagy csak zárja le a jegyzőkönyvet a gyanúsított beismerő vallomásával. Aztán úgy döntött, hogy már nem tesz fel több kérdést, és ezt el is mondta a gyanúsítottnak, aki -miután erősen félreértette a helyzetet-, vigyorogva vette a tudomásul a nyomozó közlését. 

Magában már ette a bálópörköltet galuskával, meg sört ivott hozzá, hiszen (mert otthon azt mondták neki, hogy ezt így kell), a kihallgatása alatt végig ordítozott, így meg volt arról győződve, hogy ő győzött és a rendőröknek nincsenek bizonyítékaik. Olvasni ugyan nem tudott, de nyugodtan alá írt minden oldalt, ahogy a nyomozó mondta, meg ahogy a postás pénzes papírjain havonta, (már vagy ezerszer) elgyakorolta.

Csak azután ült ki a döbbenet a nő arcára, amikor további papírokat tett elé a nyomozó, aki hivatalosan is közölte, hogy őrizetbe veszi, meg még azt is mondta, hogy igyekezzen az aláírásokkal, mert akkor még kaphat vacsorát a megyei fogdán."   

Egy tökéletesebb világban ez bizonyára így történt volna és még az is lehet, hogy közel álltam az igazsághoz, amikor elképzeltem, hogy hogyan jár az, aki előzmények, szóváltás, vagy bármely ok nélkül vesz bátorságot arra, hogy egy másik embert, -csak úgy- bántalmazzon. Vagy mondjuk egyszerűen csak hozzáérjen, ha az a másik nem akarja. Remélem segíthettem.