
Pont ezen megfontolásból vezetem egyébként napi szinten e blog NAPIJÓ rovatát is, hogy megmutathassam mindenkinek aki olvas: -"kedvenc szerzőjük" nem egy megkeseredett ember, sorai rosszról és ugyanakkor jóról is szólnak egyaránt. Apropó jó!
Nos, ha valami jó, akkor Kiszel Tünde egészen biztosan az. (Bocsánat: -valaki. Uhhhhh, majdnem rosszul írtam, még a végén engem is beperel, ahogy a fél világot és F.L.U.O.R. Tomit egyszerre.)
Amikor abból a célból, hogy kicsit megismerjem mielőtt a "tollam hegyére tűzöm" a hölgyet (értsd ahogy akarod, bár én leginkább az -írjak róla- fordításban értelmezném a fent idézőjelbe tett szókapcsolatot), megpróbáltam komolyabban utánanézni az isteni Kiszelnek!
Ám, amikor az egyébként is viharvert számítógépem elkezdett rákeresni a díva nevére, láss csodát: -a képernyő elsötétült (de írhatnám úgy is, hogy teljesen SÖTÉT lett), és hosszú perceken keresztül nem volt hajlandó kommunikálni velem. Lehet, hogy ez már neki is sok volt, azonban mielőtt végképp kilehelte volna a lelkét az öreg szekér, felfüggesztettem a keresést. Így sajnos nem sikerült túl sokat megtudnom a Tüncike-ként is elhíresült nőről, de annyi bizonyos, hogy amíg Bonaparte Napoleonnak, Bill Clintonnak, vagy Kádár Jánosnak a Wikipédia oldalakat szentel, addig Kiszel munkássága elfért egy A5-ös lapon, így azt legalább olyan gyorsan és könnyedén futottam végig, mint egy, a szlovák állam történelméről szóló könyvet.

Mindezt hivatalosan lehet tudni róla. Igaz, forrásként a Wikipédia leginkább Kiszel Tünde hivatalos oldalát jelöli, így nem feltétlenül elfogulatlan a beszámoló, hiszen egy elektronikus "önéletrajzra" hivatkozva nehéz objektívnek maradni. Így vagyok ezzel én, az egyszerű televíziónéző is. Nehezen tudok objektív maradni, amikor Tüncikéről van szó.
Ugyanis az isteni Kiszel pályafutását nemcsak a hivatalos oldalakról lehet nyomon követni, de a televízió képernyőjén is, ami már valamivel nagyobb baj. Amíg a Budapest Tv-n -Isten nyugosztalja szegény csatornát- lehetett látni őt, addig nem izgultam, ugyanis a mai napig sem tudom, hogy azért nem láttam egyetlen adást sem, mert nem lakom az adás vételi körzetében, vagy azért nem, mert a kábelszolgáltatók nemigen szolgáltatták azt nekem. Szóval azt sem tudom, hogy hol lehetett rákeresni erre a műsorra, de nyilván azért nem, mert nem nagyon érdekelt a dolog. A múlt, az a múlt. Azonban a jelen az valami más.

A napokban ugyanis felröppent a hír: -F.L.U.O.R. beszólt a csodának. A neten keringő (több éves) videót aztán persze átvette az összes csatorna és bemutatta, ahogy Tomink -kissé ittasan- Kiszel testszőrzetének mennyiségét és milyenségét taglalja. Testének (mármint Kiszel testének) bizonyos helyein. Nem semmi, az már biztos, bár az említett hölgy korabeli aktjait elnézve van némi igazság abban, amit Tomika mondott. (Hát igen. Az internet csodákra képes manapság még az archiválás terén is.)
De mindez semmi ahhoz, ami éppen tegnap történt. Tünci a veterán operabálozó, aki még akkor is megjelenik az operabálon, ha azt meg sem tartják, aki nemzetközi sztárokkal, ha kell, még erőszak árán is közös fotókat készít, hogy aztán képekhez különböző legendákat gyártson, aki Donatella nevű -nem kevésbé szépséges- gyermekét úgy szülte, hogy szegény kölyöknek egyáltalán nem volt apja, akiről így tudható, hogy soha nem adja fel, nos ő tegnap (vesztére) már megint megjelent egy olyan helyen, ahol (bár talán meghívták, valljuk be őszintén), nagyon semmi keresnivalója nem volt.

A videón jól látható és persze hallható, amikor a zenész bekérdezi (újabb trendi szó) az isteni Tüncit arról, hogy tulajdonképpen mit is keres ott?! Aztán még megkérdezte, hogy Kiszel milyen hangszeren játszik, ám e finom polémia sajnos nem folytatódhatott tovább, mert Károly (a Kiszelt mindenhová hűen elkísérő gáláns lovag), aki történetesen nagyjából kétszer akkora mint az INTI, a muzsikust zsebre tett kézzel, testtel hanyag eleganciával vékonyan kilökdöste a kamera látószögéből.
Bombasztikus volt. Majdnem beszartam, úgy röhögtem az imént vázolt jeleneten! Annyira tetszett, hogy DVR-re rögzítettem! Itt egy ember, aki abból él, hogy átlag kétnaponta leég, ez maga a csoda! Aztán mindenkit beperel, aki ki meri jelenteni, hogy a díva személyisége mondjuk irritálja őt. Úgy hírlik, az egyik főiskolán már tantárgy néhány éve a manager-képzésben. De vajon mi lehet a tantárgy neve? Hogyan ne csinálj hosszú éveken keresztül semmit? Esetleg pénz a semmiből? Vagy hogyan add el a buta arcodat?

Felteszem: -Tünci azért időnként rákeres saját magára. Még az is lehet, hogy felfedezi majd ezt a cikket. Úgy innen üzenem: -nem sok színész perli a kritikust, ha az negatívan szól a darabról, vagy a benne játszó színészekről. Pedig amióta a világ világ, vannak színdarabok és van a kritika. Pedig ők valódi művészek, akik minden este letesznek valamit -igen sokat- az asztalra. Ők azok akik igazán tudják, hogy aki kimegy a napra, az le is éghet. Perelhet, attól még ez a véleményem. Remélem segíthettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése