2011. június 2., csütörtök

Negyvenéves nyugger VII. Mással fényesíttessék a bohócot!

Hello kedves olvasó!
Sokan, nagyon sokan várták a mai napot. A BL döntő és a brüsszeli utazás fáradalmait kipihenve ma végre fogadta Orbán Viktor miniszterelnök a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteinek vezetőit. Már akit akart ugye, mert tartva a Szima Judit által vezetett és egyre radikálisabb hangot megütő Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének tagjaitól, őket nemes egyszerűséggel kizáratta a tárgyaló felek közül. 
Mondjuk ezt konkrétan nem értem, hogy hogyan tette, vagy tehette meg, tudtommal ugyanis mi mindannyian egy demokratikus köztársaságban élünk, ahol ez nem történhetett volna meg. A jogállamiság, a gondolati-és szólásszabadság, a szerzett jogok biztonsága manapság azonban kis pálya egy olyan nagyra törő miniszterelnöknek, mint Orbán Viktor. 
Miniszterelnökünk ugyanis azzal tárgyal, akivel akar. Legalább is most még úgy tűnik. Én azonban más következtetéseket vontam le az elmúlt napok történéseiből. A HTFSZ (Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete) vezetése megtiltotta a sztrájkbizottság új vezetőjének, Árok Kornélnak, hogy bármilyen egyezséget kössön a kormánnyal, előzetes egyeztetés nélkül.
Megjegyzem: -délutánra le is mondott Árok Kornél úr a sztrájkbizottság vezetéséről, melyhez hozzáteszem, hogy nagyon helyesen tette. Indoklásában kifejtette: -vállalhatatlan feltételeket szabott a legújabb tervében a kormány, így, miután a jövőben nincs miről tárgyalni, gyakorlatilag kivonult az egyeztetésről. A TMRSZ pedig már be sem jutott a nyolcvan négyzetmétert rég meghaladó, új miniszterelnöki dolgozószobába, ami önmagában is érdekes, hiszen a rendőrség hivatásos és köztisztviselői körében legnagyobb, tehát reprezentatív szakszervezetről van szó, amit nem lehet kispadra ültetni, még jogilag sem.
A Független Rendőr Szakszervezet, valamint a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete viszont tovább tárgyalt Orbán Viktorral és Pintér Sándorral. Ebben csak az a baj, hogy a semmiről beszélgetnek immáron több, mint egy hónapja.
Végre látni kellene és nem nézni! Észre kellene vennie minden, a kormánnyal jelenleg is tárgyalásokat folytató szakszervezeti vezetőnek, hogy a probléma túlnőtt azon, hogy megnyirbáljuk -e a rendvédelmi dolgozók mostanra amúgy is meglehetősen szűk körű juttatásait, vagy sem.
A probléma nem ez, hanem az, hogy a kormány esetleges sikere egy, a szociális ellátások körét az ország minden lakójára érvényes módon történő beszűkítési lavina indulhat, sőt indul el. 
Ugyanis, ha a legkeményebben ellenálló réteg torkán letolható a gombóc, vagyis, ha a kormány ebben az országban elveheti emberek tízezreinek a szerzett jogait, akkor onnantól kezdve tulajdonképpen a jövőben már azt csinál, amit akar!
Mert nem nagyon lesz olyan ember ebben az országban, aki ellent mert majd mondani Orbán Viktor úr és a mostanában (a király kedvében járandó)  egymás ellen ötletelő elmebeteg holdudvarának.
A minap szembesültem néhány idióta elektronikus kirohanásával, amely írásokban csürhézi, bandázza, bűnözőzi a rendvédelemben dolgozó emberek tüntetéssorozatát. Akkor nagyon nem akadtam ki, mert feltételeztem, hogy a TEK-el, meg a honvédség különleges kommandóival fenyegetőző ember (valami ügyvéd, a neve nem érdekes) erős mentális problémákkal küzdhet, ha ilyeneket irkál.
Ám ma, amikor a miniszterelnök dezertőröknek nyilvánította az Adrássy úton vonulók tűzcsapnyitási akcióit, -hozzáteszem: -abszolút helytelenül, mert az ott lévők közül senki nem hagyta el az egységét, vagy a zászlaját, sem a tüntetések, sem pedig a bevetések alkalmával- és a szakszervezeti vezetőket a bohócügyi államtitkárhoz irányította a kéréseikkel (bohóckodásnak értékelve ezáltal a rendvédelmi dolgozók tüntetéssorozatát) nos azt gondolom, hogy a miniszterelnök fejében sem lehet minden rendben ezek után.
Pintér Sándor belügyminiszter csak rátett minderre egy lapáttal, amikor a mai egyeztetéseket követően (a már ismert koreográfia szerint, vagyis a háttérben nemzeti lobogókkal és a vele egyezkedő nevetséges szakszervezeti vezetők biodíszletével, csak úgy orbánosan, fideszesen) kijelentette, hogy közelednek az álláspontok, és a szakszervezetek valószínűleg rövidesen tudomásul veszik majd a kormány álláspontját, utasításait. Hát tényleg itt tartunk? Egy kormány ma már utasíthat egy szakszervezetet? Hát hol itt a demokrácia kérem szépen?
Lassan tényleg az lesz majd, hogy az egykor volt kommunista vívmányok, a Hazafias Népfront, meg az MSZOSZ (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége), amolyan mini-fideszként közvetíti majd a nagy párt és a nagy kormány parancsait? Hát lehet, hogy ebből nem kérek. Ahogy sem a HTFSZ, sem pedig a TMRSZ nem kér! Szerencsére!
Orbán Viktor úr kijelentette, hogy péntekre szeretné lezárni a közte (kormánya) és a szakszervezetek közötti vitát. Ja! Hogy ez így megy? A miniszterelnök úr belefáradt a vitába? Vagy hatalmi szóval egyszerűen lezárja az egyeztetést? Egyszerűen nem értem! Nem akarom megérteni, hogy hogyan teheti meg a kormány azt, hogy nem tárgyal jelentős munkavállalói érdekeket sértő, nagy döntések előtt a szakszervezetek mindegyikével?! Nem akarom megérteni, hogy az FRSZ és a BRDSZ miért csinál saját magából bohócot, amikor hagyja, hogy a bohócügyi államtitkárhoz irányítsák?! Nem akarom elhinni, hogy Európában, 2011-ben mindez lehetséges?!
Pénteken a kérdések eldőlnek miniszterelnök úr! Ön és szeretve tisztelt belügyminisztere (aki teljességgel megtagadta a rendőri múltját) majd eldöntik, hogy mi legyen! De higgye meg nekem, hogy az azt követő eseményekért, a ma még valóban független magyar bíróság egyszer majd Önt és a barátait fogja -nagyon keményen- elmarasztalni, nem pedig azokat a tíz-és százezreket, akiket a döntéseivel sújtani kíván. Ön sem lesz mindig miniszterelnök, ahogyan már a Gyurcsány nevű barátja sem az.
A politikai hatalommal járó gőg elvakította Önöket uraim! Ideje lenne leszállni ismét a földre és gondolkodni egy kicsit az Önöket a mostani helyükre juttató "zemberek" fejével is. Innen, e helyről pedig azt üzenem a HTFSZ, a TMRSZ vezetőinek és tagjainak, hogy az események egyre nagyobb sajtója azt jelenti, hogy a sajtómunkások már megszagolták a vihar előtti csendet és tollat (fényképezőgépet, mikrofont és videó kamerát) ragadtak, hogy ott lehessenek az első sorban, ha elszabadul a pokol.
Ne hagyjátok, hogy a kormány elvegye tőletek azt, amit az aktuális törvények szerint kaptatok, ami jár nektek! Ne hagyjátok, hogy az 1222. óta deklarált szerzett jogok csorbulhassanak ebben az országban! De ne hagyjátok azt sem, hogy a kormány, benneteket csapdába csalva előállításokat kezdeményezve megakadályozhassa, esetleg szétverhesse a megmozdulásaitokat! Éljetek a gyülekezési jog adta lehetőségekkel és vigyázzatok magatokra.
És még valami: -tisztelt készenléti rendőrök, tisztelt BRFK-s kollégák, tisztelt barátaim! Ti pedig gondolkodjatok el azon, hogy ki és mire adhat adott esetben nektek parancsokat és hogy azokat, a hatályban lévő jogszabályok szerint végre kell-e hajtani, avagy sem! Remélem segíthettem.

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Pintér ha most felállna, és azt mondaná hogy nem csinálja tovább, akkor megkockáztatom hőssé lenne.
De nem...
Tegnap láttam,és halottam pár dolgot ami nem "sajtónyilvános", azt kell mondjam hogy elkezdhetnek félni a politikusok...nem tőlem,ahhoz én kevés vagyok.
A kb százezres tömeget jelentő hivatásosoktól összességében!
Ajánlanám O.V. figyelmábe az ősi nemdakota mondást!

HOLLÓ HOLLÓNAK NEM VÁJJA KI A SZEMÉT!!